Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
6. Területi vízrendezési feladatok
6. Területi vízrendezési feladatok 6.4. Felszín alatti vízrendezés (talajcsövezés) A talajcsövezés a területi vízrendezés oly módszere, amelynél a víz összegyűjtését és elvezetését szolgáló rendszer a talaj szintje alatt van elhelyezve. A talajcső (idegen nyelven drain ...drén) rendszer előnyei:- biztosítja a talaj felszínén és a felszín alatti vizek elvezetését,- a talajvíz szintjét a drénrendszer által meghatározott szinten tartja,- a talajcsörendszer szellőzést biztosít a talajnak, elősegíti a morzsalékos szerkezet kialakítását,- megnöveli a talaj vízbefogadóképességét.- altalaj öntözési lehetőséget biztosít,- nem vesz igénybe felszíni területet,- nem akadályozza a művelést. A talajcsövezés hátránya:- költséges,- viszonylag nagyobb esésekre van szükség,- okkeresedés, feliszapolódás jöhet létre,- gyökérbenövések,- lefolyási zavarok későn ismerhetők fel. 6.4.1. Rövid történeti áttekintés Az első kő vagy csöves draineket az időszámítás előtti időből említi a történelem. 1650-től találunk fából, rözséböl, kőből vagy kavicsból draineket, elsősorban Anglia, Skócia, Németország területén. Kúpcserép mint drain Skócia ill. Németország területén jelent meg. Agyagcsö 1840-ben Angliában jelent meg. Ezután rohamosan terjed ez a vízrendezési módszer. Hazánk területén két időszakra tehető a talajcsövezési munkák nagy területekre kiterjedő végrehajtása. A XIX. század vége és a XX. Század első szakasza, illetve az 1960-1985. Közötti időszak, amikor elsősorban a Nyugat-Dunántúlon végeztek kötött talajok javítására, vízelvezetésére talajcsövezési munkákat. A XX. század második felétől, amikor megjelentek a csőfektető gépek, 1960-tól piacra kerültek a műanyagból készült talajcsök, a talajcsövezési művekkel berendezett területek nagysága gyorsan növekedett. A technika fejlődése hozta a lézeres irányítású gépek alkalmazását, amelyeknél a csöfektetés hibái minimumra csökkenthetők. Hazánkban a nagyüzemek megszűnésével, talajcsövezett területek nagy része parcellázások eredményeként felosztódott, üzemeltetésükre jelenleg gondot alig fordítanak. Érdekességként megemlítjük, hogy a század elején végzett drainezés kitorkolló müvei kerültek elő egy vízfolyás kotrása során. A talajcsövek kitorkollásának megtisztulása után, perceken belül megindult a csöveken a víz áramlása. A példa azt igazolta, hogy a 60-80 éves drainvezeték a torkolat elzáródása mellett is üzemképes maradt. A talajcsövezés történeti áttekintéséhez tartozik az is, hogy a talajcsövezés mellett célszerű agrotechnikai feladatokat is elvégezni (mélylazítás, meszezés, stb ). 6.4.2 Drainezési alapfogalmak A drainezés alkalmazási köre igen tág határok között mozog. A kötött talajoktól a szemcsés talajokig mindenütt alkalmazható. (Szemcsés talaj természetesen önmagában is képes vízvezetési feladatát betölteni. Ezért szemcsés talajoknál csak különleges helyzetekben alkalmazzuk.) A talajcsörendszer a következő részekből áll:- befogadó vízfolyás, ahová a rendszer által összegyűjtött vizek gravitációsan, esetleg átemelők segítségével jutnak, 64 Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94.05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében
