Kaliczka László: Hegy- és dombvidéki vízrendezés (EJF, Baja, 1998)
6. Területi vízrendezési feladatok
6. Területi vízrendezési feladatok- főgyűjtő - fogadja a gyűjtök vízét és a befogadóba vezeti,- gyűjtők - fogadja a szívók vízét és maga is szűrőként működik,- szívó - a talajból vezeti el a vizet. Talajcsőrendszer anyaga lehet:- égetett agyagosé- müanyagcsö- betoncső (nem igen használatos)- kő- rözse- vakonddrain, földalatt géppel, speciális berendezéssel- kialakított vizvezetö járat. (6.18. ábra) A talajcsövezés az általánosan ismert közel vízszintes elhelyezésű rendszere mellett lehet függőleges rendszerű is. Függőleges rendszer akkor alakítható ki, ha a felszín közelében lévő vízzáró réteg viszonylag vékony, alatta szemcsés talaj van. A vízzáró réteg megnyitása után a víz a függőleges csöveken az altalaj felé szivárog el. Talajcsöveket az esetek egy részében szűrőréteggel veszik körül. A szűrő a talajrészecskéket visszatartja, a feliszapolódást csökkenti. 6.4.3 Talajcsőrendszer tervezése Talajcsörendszer tervezés előmunkálatai:- terület bejárása, megismerése, igények megismerése- feladat meghatározása- geodézia felmérés- talajmechanikai feltárás, talajszintek, talajszerkezet meghatározása. Geodézia felmérés alappontsürítéssel indul. A geodéziai felméréseknél V. rendű pontokra előírt pontossággal, 100 ha-ként 3-4 pont, háromszögeléssel, sokszögeléssel meghatároz, állandósítva A területen, az alappontokra támaszkodva, valamilyen módszerrel rétegvonalas térképkészítéshez szükséges felmérést készítünk. (Pl. négyzethálós felméréssel.) A felmérés alapján elkészítjük a terület rétegvonalas térképet 20-50 cm rétegvonalakkal. Nagyobb esésű területeken az 50 cm-es rétegvonalak elégségesek lehetnek. Talajfeltárás: 5-10 ha-ként min. 1,5 m kell a talajfeltárást elkészíteni. Ezeken túl a terephajlatokban 50- 100 méterenként feltárást kell készítem. Feltárások alapján kell az ún. talajszinteket megállapítani. "A" szint feltalaj több részre osztható, nevezetesen MA0" felső rész "A," humuszos szántás "A2" átmeneti kilúgozott réteg. Meredek domboldalakon sok helyen hiányzik az "A" szint. "B" szint felhalmozódás középszintje. Itt halmozódnak fel az "A" szintből kimosott kolloid részecskék, rendszerint rozsda színű, a vastartalomtól. Általában homok és kavcistalajokon alakul ki a "B" szint, vályogtalajokon ritkán, kavicstalajokon esetleges a jelenlét. "B" szint tömörségével akadályozza a gyökerek mélyebbre hatolását. Néha az eketalpnál (szántás mélységében) megjeleni "C" szint a nyers talaj. A növényzet szempontjából az a kedvező, ha az "A" szint minél vastagabb. A talajmintákból meg kell állapítani a:- szemeloszlási görbét- mésztartalmat Készült a Phare Program támogatásával a HU - 94 05 0101-L0018/14 sz. projekt keretében 65
