Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és Bánátban (Forum, Újvidék, 1993)
A Tisza „lentség”-i szabályozója: Képessy József
Néhány hónapra rá a törökbecsei Leseverein is átalakult magyar ügykezelésű egyesületté, majd később nevét is Olvasó Egyletre változtatta. Ez volt az elkövetkező években a művelődési, de főleg a társasági élet kovásza Törökbecsén. Gyakoriak voltak a rendezvények, a mulatságok, ezek közül egy-kettőnek a tiszta jövedelmét a könyvtár javára fordították. A fiatalok szórakozását még a polgári házakban, így Képessyéknél is megrendezett úri murik egészítették ki, de semmi sem pótolta a nagyvendéglő összes termeiben lezajló táncvigalmakat: az őszi szüreti bálát, a szilveszterezést, s ami még utána jött, a nyár eleji Anna-bálat. Néhány év múlva, ismét a külső események hatására, újra változott az egyesület jellege. 1867-ben megszületett a kiegyezés. Ennek szellemi hordozója a Deák-féle polidkai szervezet volt, a Felirati Párt. Képessy többé-kevésbé egyetértett a dualista államformával, s a Deákpárt törökbecsei tagozatának élére állt, de ugyanakkor Magyarország nagyobb önállóságát is óhajtotta, így híve volt az önálló magyar hadseregnek, különösen pedig az önállóbb pénzügyi és kereskedelmi rendszer megteremtését tartotta volna jónak. Ezekkel a nézeteivel valójában Tisza Kálmánhoz, a Deák-féle ellenzék vezéréhez állt közelebb, aki azonban elveit később feladta, s 1875-ben abban a Szabadelvű Pártban egyesítette az ellenzéket és a kormánypártot, amely aztán három évtizeden át megszakítás nélkül kormányozta az országot. Képessy József, mintegy anticipálva a későbbi eseményeket, a vezetése előtt álló Olvasó Egyletet Szabadelvű Körré alakította át, s ennek elnöke lett az 1871. február 12-én megtartott alakuló közgyűlésen. Az egyesület munkáját, a kor liberális szellemében, széles alapokra helyezte. Alapszabályzata szerint, amellett, hogy „az illem korlátái között szabad és fesztelen társalgást nyújt, s e célra termeit a mulató, társalgó és olvasó közönség részére megnyitja”, még feladatul vállalta „a gazdászat, ipar és kereskedelem” ügyeinek előmozdítását, „a közrendészet, egészségügy, iskolaügy, közigazgatás és a jogi élet” jótékony befolyásolását, továbbá a közművelődés fejlesztését, a művészetek pártfogását, azaz túl sokat markolt, mindenes jelleget öltött. A legtöbb félreértést már az induláskor, de később is, az egyesület elnevezése okozta, mert eleinte ellenzékiességet, később kormánypártiságot sugallt, illetve politikai elkötelezettséget sejtetett, ezt pedig sehogyan sem lehetett összeegyeztetni egy művelődési egyesület jellegével, megszokott kereteivel. A Szabadelvű Kör végül is 1887-ben felvette a semlegesebb Törökbecsei Társaskör nevet. El kell azonban mondani, hogy Képessy vezetése alatt igyekezett eleget tenni az alap- szabályzatban megfogalmazott feladatának, mely szerint köteles „városunk és vidékünk társadalmi, szellemi és anyagi jobb állapotát elősegíteni”. Az elnök személyes érdemei közé tartozott a Szabadelvű. Kör 2000 kötetnyi könyvtárának megalapítása. A múlt század hatvanas éveiben, de a hetvenes évek legelején is Képessy József reputációja általános Törökbecsén és Torontálban, szakmai tekintélye pedig országos méretű. Amikor a király 1872 májusában, bánáti körútja során, hajóval Törökbecsére érkezett, a fogadására kijelölt városi és megyei küldöttségben ott volt ő is. Mivel a látogatás az előző évi nagy árvízzel volt kapcsolatban, a meghívás bizonyára az ügyben legillctékesebb főmérnöknek szólt, de személyében szerencsésen párosult a köztisztelctű polgár és a közéleti személyiség, persze mint sikeres gyakorló gazdász is helyet kaphatott volna abban a 24 négylovas hintóból álló díszmenetben, amely a királyt Kikindára kísérte. Vízimérnök mint mezőgazdász? Igen, Képessy földbérlőként, később birtokosként is gazdálkodott, sőt vállalkozóként is jeleskedett. 1866-tól hat társával együtt 2400 hold bérlete volt. Már említést tettünk arról, hogy 1867-ben elment a párizsi világkiállításra. Nemcsak egyszerű látogató volt, kíváncsi világjáró, hanem részvevő is. Az üzlettársaival együtt előállított terményeket mutatta be, acélos torontáli búzájáért díjat is kapott. 75
