Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
Vízrendezési műtárgyak - XV. A csatornák, valamint a töltések műtárgyai
gal látják el. Ezzel függeszthető a felső tartógerendíra. A tűk négyzet- vagy téglalap- szelvényűek, szélességük 10 -H 12 cm, vastagságuk legalább 5 cm, célszerűen azonban 7,5 cm. A 4,5 m-nál nem hosszabb és 45 kg-nál nem nehezebb tűket kézzel, egyébként futódaruval mozgatják. A daru, ha a szelvény nyitott, szükség esetén a felső támasztógerendát is lebillenti. A tűsgát ugyancsak szükség esetén alkalmazott elzárószerkezet. Alkalmazása akkor ajánlatos, ha a duzzasztási szint kisebb (1,5 -t- 2,5 m), minthogy nagyobb duzzasztásnál a tűk kihúzása nagyon nehéz. A szegmens zárószerkezetek a nagyobb vízelvezető csatornák vizének elzárására vagy megduzzasztására, árvédelmi töltésekbe épített vízkibocsátó műtárgyak szelvényeinek, 269. ábra. Szegmensgát 270. ábra. Hengeresgát túlfolyók nyílásának, szélesebb szelvények elzárására, nagyobb mértékű duzzasztások létrehozására alkalmasak. A szegmens alakú mederelzáró szerkezetek víz felőli oldala sík, gyakrabban azonban hengerfelület. Ehhez csatlakoznak az oldalt a pillérekbe erősített vízszintes tengely körül forgó tartók. Nyitáskor a szegmensgátat vagy emelik, vagy süllyesztik. Ennek megfelelően süllyeszthető, valamint emelhető (269. ábra) szegmensgátakat különböztetünk meg. A víz a megemelt szegmensgátak alatt vagy a süllyesztett gátak felett folyik el. Szükség esetén azonban a betonszerkezetet úgy építik meg, hogy a gát lefelé is, fölfelé is mozgatható legyen. A szegmensgátat fogasrúddal, gyakrabban drótkötéllel vagy Gall-lánccal emelik. A Gall- lánc fogaskerekek között áthaladva a felhúzószerkezet dobjára csavarodik. A szegmensgát készülhet teljesen fából, rendszerint azonban tartószerkezete acélból, víz felőli fala fából vagy acéllemezből készül. A szegmensgát az alaplemez küszöbéhez tömítő tölgygerendával csatlakozik, oldalt rugalmas lemezzel, tömítőgerendával vagy gumival van tömítve. A szegmensgát sugara általában (1,2 -í- 1,5)// (// a nyílás vízszintig mért magassága). Ha a forgástengelyt 0,5 -r- 1,0 m-rel az üzemi duzzasztási szint fölé emelik, a sugár (2 -5- ■=" 2,5)//-ra növelhető. A forgástengely pillérekbe épített csapágyai nem kerülhetnek víz alá, a hordaléknak nem szabad beléjük jutnia, és óvni kell azokat a jég kártételeitől. Elhelyezésükkor gondolni kell arra is, hogy ellenőrzés és javítás céljából mindig hozzáférhetők legyenek. A hengeresgátakat hasonló körülmények között alkalmazzák, mint a szegmensgátakat, azonban kevésbé terjedtek el. Mederelzáró részük vagy egyszerű, henger alakú, vagy a hengerhez alul 0,5 -f- 1,50 m magas pajzs csatlakozik (270. ábra). A henger átmérője ritkán nagyobb 4 m-nél. A henger két végére fogaskoszorú van szerelve. A fogaskoszorúk a pillérek mélyedésében elhelyezett fogaslécekhez csatlakoznak. A henger mindkét oldalon acélköteleken vagy Gall-láncokon függ. Ezek az emelőszerkezet dobjára csavarodnak. A fogásién eléggé meredek (65° H- 70°-os), hogy a henger tömítő tölgygerendája 428
