Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
Vízrendezési műtárgyak - XV. A csatornák, valamint a töltések műtárgyai
jól hozzáfeküdjön a küszöbhöz (ISI. ábra). A hengeresgátak oldaltömítése olyan, minta szegmensgátaké. A szegmens-, valamint a hengeresgátak méretezése és tervezése már a duzzasztóművek kérdéscsoportjába tartozik (lásd az irodalomjegyzékben F. JE LIMÁK és mások munkáit). 3. A kereszteződéseknél épített műtárgyak A csatornák nyomvonala gyakran különböző akadályokat (vízfolyások medrét, völgyeket, szakadékokat, meredek lejtőket, utakat) metsz. A csatornákat ezeken át kell vezetni. Ennek lehetővé tételére épülnek a bújtatok, a szivomyák és a csatornahidak. a) Bújtatok Bújtatóknak azokat a földben levő, nyomás alatti vezetékeket nevezzük, amelyek felszíni vízfolyások vizét más vízfolyások medre, utak, vasutak bevágása, terepmélyedések, szakadékok stb. alatt vezetik át. A bú jtatókat egycsövűre, üzembiztonsági okokból azonban inkább két- vagy háromcsövűre tervezzük, a nyomás nagyságától függően beton-, vasbeton, öntöttvas, acél- vagy más anyagú csövekből építik, vagy pedig kör- vagy négyszögszelvényű, nyomás alatti csatornákként a helyszínen betonozzák. A kettős bújtatok előnye, hogy ha az egyik vezetéket javítani kell, a víz átvezetése nem szűnik meg teljesen. Szerkezetét tekintve a bújtató egyenes szakaszból és ezt a szakaszt a csatorna vagy a vízfolyás medréhez kapcsoló vízfelvezető, valamint vízlevezető ágból áll (271. ábra). Hidraulikailag kedvezők azok a bújtatók, amelyek teljesen igazodnak a fölöttük levő bevágás vagv meder trapéz alakú szelvényéhez, és emelkedő szakaszaik hajlásszöge lehetőleg 20° -t- 30°. A bújtató vízszintes, valamint emelkedő szakaszai egymáshoz mintegy 10D sugarú ívvel csatlakoznak (D a bújtató szelvényének szélessége). A vízszintes szakasz legmagasabb részének a keresztezett terep szintje alatt legalább 1 m-re, ha a bújtató vízfolyást keresztez, a fenékszint alatt legalább 0,5 -f- 0,70 m-re kell lennie. A bújtató beömlési, valamint kiömlési szakaszának olyannak kell lennie, hogy a viz mozgása zavartalan legyen. Ezt leginkább a beömlesi és a kiömlési oldal diffuzorszeru kialakítása, a bújtató irány-, valamint eséstörési szakaszain alkalmazott átmenetek folyamatossága, emelkedő szakaszainak kisebb esése stb. segíti elő. Az uszadékok visszatartására a bújtató beömlési szelvényébe ritka gerebet helyeznek. Ha fennáll az a veszély, hogy a bújtatót a leülepedő hordalék feltölti, a beömlési szelvény elé ülepítőmedencót építenek. A beömlési, valamint a kiömlési oldalon létesített hornyok lehetővé teszik, hogy ellenőrzés vagy javítás céljából a csöveket betetgerendákkal elzárjak. 429 271. ábra. Bújtató metszetei
