Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
16. ábra. Elvizenyösödött hullámtér (Csehszlovákia, részlet a Morva folyó vízgyűjtőterületéről.) Fényképezte: A pozsonyi Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vyskumny ústav vodohospodársky) és növeli a vetés fagy általi kitépésének veszélyét. Ez a jelenség különösen azokon a vidékeken káros, ahol a téli időszak hosszú. A talaj elvizenyősödése megnehezíti a megművelést is. Az ilyen talajok megművelése hosszú időre elnyúlik, nem megfelelő, költséges és ezenkívül késedelmes, minthogy meg kell várni, míg a talaj legalább részben kiszárad. A talaj a felesleges víz jelenléte miatt leginkább tavasszal szenved. Ennek következtében rendszerint elvész a növényzet fejlődése szempontjából legfontosabb tavaszi munkák időszaka. A késői talajművelés és vetés következtében a növények az ezután következő nyári száraz időszakig nem tudnak eléggé kifejlődni, fejlődésükre és a termés beérésére már nem jut elegendő tenyészidő. Ezért ilyen területeken kénytelenek nedvességet jobban tűrő növényeket termeszteni. Az elvizenyősödés által okozott további kár az, hogy az elvizenyösödött talajt nehéz megművelni. Ez a megállapítás különösen a kötött (agyag-, agyagosiszap-) talajokra érvényes, amelyek az átnedvesedés következtében olyan képlékeny anyaggá válnak, amelyet nemcsak nedves állapotban, hanem kiszáradás után is nehéz megmunkálni. Ha az ilyen talajt vizesen szántják, ráragad az eketestre, és összeálló sávokat alkot. V iszont, ha a talaj felszíne kiszárad, megkeményedik, megműveléséhez nagy vonóerők szükségesek; felszántva nehezen széteső és szétaprózódó, különálló göröngyökre válik szét. Ha a kötött, szerkezet nélküli, vízzel elárasztott talaj kiszáradva kicserepesedik, nehezebbé válik 41
