Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
Vízrendezési műtárgyak - XIV. A vízrendezés céljára épített szivattyútelepek
Nagyobb számú szivattyútelepet építeni mindenelőtt akkor szükséges, ba a nagyobb kiterjedésű terület csatornahálózatát terepalakulási vagy hidraulikai okokból nem lehet úgy kialakítani, hogy a vizet egyetlen betorkollási helyhez vezesse. így például aXsa ó- köz (5:i ábra) 7 olyan vízrendezési egységre van osztva, amelyek mindegyikenek külön szivattyútelepe van. Ugyancsak szükséges lehet a területet két vagy több szivattyúzást körzetre osztani akkor is, ha az nagyon megnyúlt alakú (246. abra). Ez a megállapítás főképpen teljesen sík területekre érvényes. Az ilyen területeken a vízelvezető csatornák esése nagyobb a terep esésénél, és ha hosszuk nagyobb, alsóbb szakaszukat viszonylag mélyen a terepszint alatt kellene vezetni. Ilyen esetekben 5 - 6 km-nél hosszabb vízelvezető főcsatornákat általában nem célszerű építeni. Ez a szempont megszabja a sztvaty- tyútelepek számát és helyét. 246. ábra Szivattyútelepek elhelyezése elnyúlt területen 247. ábra. Szivattyútelepek elhelyezése magasságilag tagolt területen A vízrendezés által érintett terület két vagy több szivattyúzást körzetre való osztásának további oka a terület .függőleges irányú tagoltsága. Gazdaságos, ha a terület külön szivattyútelepekkel ellátott magassági sávokra osztható, minthogy a magasabban te vo területek vizeit rövidebb időn át tartó, kisebb emelési magasságot legyőző szivattyúzással lehet átemelni. , Indokolt lehet különálló szivattyútelep építése akkor is, ha a terület egy részé az a- gos terepszinthez viszonyítva nagyon mélyen fekszik ( 247. ábra). Erről a melyen fekvő területről származó vizeknek az egész terület közös szivattyútelepéhez való vezetése nagyon mély gyűjtőcsatorna építését tenné szükségessé. Ez nemcsak az építési költségeket növelne meg, hanem a területet a talajvízszín túlzott mértékű süllyedése is fenyegetne. Előnyösebb ezért a mély fekvésű területről lefolyó vizeket külön szivattyúteleppel a területen áthaladó magasabb vezetésű vízelvezető csatornába emelni. Ennek a vízelvezető csatornának mélysége összhangban van a terület többi részének magassági viszonyaival. Az összes említett esetben azonban a szivattyútelepek számának meghatarozasa, valamint a szivattyútelepek megtervezése gazdasági kérdés. Ezt néhány változat összehasonlításával kell megoldani. Ennek a vizsgálatnak során műszaki, üzemi es gazdasági szempontból mérlegelni kell a különböző tervezett változatok összes előnyét es hátrányát, és a vizsgálat eredményei alapján kell kiválasztani a minden szempont figyelem bevételevei legelőnyösebbnek tekinthető megoldást. A szivattyútelepek számának nóvekedesevel rendszerint növekednek ugyan a létesítési, valamint az üzemi költségek, azonban a vízrendezés egészét tekintve jobbá és gazdaságosabbá válhat. Ezzel szemben egyetlen szi- vattvútelep, bár a szivattyúzás szempontjából előnyösebb lehet, nem küszöböli ki a különböző hátrányokat, különösképpen a nagyon hosszú és drágább vízhozzávezető csatorna létesítésének szükségességét, a csatornahálózat költségesebb fenntartását stb. A szivattyútelep helyét egyéb szempontból az altalajviszonyok, a terület megkozel the - tősége, a szivattyúk működtetéséhez szükséges villamos áram vezetekenek közelsége 407
