Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
Vízrendezési műtárgyak - XIV. A vízrendezés céljára épített szivattyútelepek
stb. határozza meg. A szivattyútelep alapozási síkja alatti talajnak szilárdnak és teherbírónak kel lennie, hogy elbírja a szivattyúk nagyobb súlyát és rezgéseit. Ezeknek a követe menyeknek a hely, viszonyok igen gyakran nem felelnek meg, minthogy rendszerint a terület legmélyebb részén a legvizenyősebb, sőt gyakran tőzeges is a talaj. Ezért az általa., jellemzőinek megismerése céljából minden esetben eléggé mélyre hatoló próbafúráso- ken vegezm, hogy a szivattyútelep alapozásával és építésével kapcsolatos feladatok meglelelokeppen megoldhatók legyenek. Ha a szivattyúkat villamos meghajtásúnkra tervezzük, fontos, hogy a szivattyúidén közelében villanyvezeték legyen. A villanyáram a szivattyútelepre vagy a kívánt üzemi vagy annal nagyobb feszültséggel vezethető, és a szivattyútelepen transzformálható' Ha hosszú vezetek szükséges, előnyösebb a második megoldás alkalmazása, minthogy nagyobb feszültségnél a villamos vezetékben keletkező veszteségek kisebbek. Ha az árani- vezetek nagyon távol van, vagy ha egyáltalán nincs, belső égésű motorokat, esetleg a helyszínen termelt villanyáramot használnak. Ugyancsak előre kell mérlegelni a szivattyútelep kezelésének lehetőségeit, is. A gépésznek es a telepőrnek a szivattyútelep közelében kell laknia. Legjobb, ha a szivattyútelep melletti, az erdekelt helyekkel telefonnal összekötött épületben laknak. A szivattyútelep megközelíthetőségét illetően azt a követelményt kell kielégíteni hogy az közúthálózat közelében vagy ahhoz könnyen csatlakoztatható helyen legyen, hogy az építőanyag, a gépek és az üzemanyag odaszállítása nehézséget ne jelentsen, a’ bekötő- u ak szelessegenek, burkolatának, vonalvezetésének ki kell elégítenie a szivattyútelep uzemevel kapcsolatos szállítási követelményeket. b) A szivattyútelepek szerkezeti elrendezése A szivattyútelep a gépházból, valamint a melléklétesítményekből áll. A gépházban vannak elhelyezve a szivattyúk és a meghajtógépek, a melléklétesítmények közé tartozik az üzemanyagraktár, a tartalék alkatrészek raktára, villamos meghajtásnál esetleg a transz- formatorhaz, nagyobb állomásoknál az irodahelyiségek, a kisjavítások elvégzését lehetővé evő műhelyek, a gépész, a telepőr vagy a segédszemélyzet lakóépülete. Ezeknek az építményeknek méretéit a szivattyútelep nagysága szabja meg. A melléklétesítményeket az árvízkárok elkerülése céljából mindig az árvízszint fölé, töltésezett vízfolyásnála gát mentett oldalara kell építeni. Építőanyagként ajánlatos betont vagy vasbetont, esetleg követ, kitöltő felmenőfala- zatkent téglát használni. Fa alkalmazása csak akkor indokolt, ha a nagy építési költségeket csökkentem kell, továbbá, ha az építmény alárendelt jelentőségű, vagy ha várható hogy a szivattyútelepet rövid időn belül átépítik. A vízelvezető főcsatorna a szívóaknán keresztül csatlakozik a szivattyútelephez. Ebbe nyúlnak a szivattyúk szívócsövei, valamint, ha a vízbevezetés részben gravitációs, részben szivattyús, ebből ágazik ki az egy- vagy kétágú gravitációs csatorna (248. ’ábra). A gravitációs csatorna, valamint a szívócsövek alatti rész a beömlési oldalon zsilipekkel e zárható. Biztonsági okokból ugyancsak elzárható a gravitációs csatorna víz felőli oldala is- Ezt a másik zsilipsort a szivattyúknál a nyomócsövek visszacsapó szelepei, helyettesítik. Ha a szivattyútelephez a víz mély, zárt szelvényű csatornán érkezik, a szívó- akna kutaknához hasonló, gyakran kör alaprajzú. A szívóakna beömlési szelvényét a szivattyúk eldugulását vagy egyéb károsodását okozó durvább uszadekok (fa, fu, télen a jég stb.) visszatartása céljából gerebekkel kell elzárni Ezek pálcaköze rendszerint 5 cm. Ha a halak bejutása ellen is védekezni kell legfeljebb 2 . 3 cm-es pálcaközű gerebet alkalmazunk. Alkalmaznak kettős gerebeket is. Ezek közül az első egyszerűbb szerkezetű, gyakran fából készül, pálcaköze 30 cm is 408
