Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
Vízrendezési műtárgyak - XIV. A vízrendezés céljára épített szivattyútelepek
Használatos a vízemelő csavar vízhozamának kiszámítására a Q = 0.7Ä2 tapasztalati összefüggés is (R a csavar sugara). A vizemelo csavarok fogaskerék-áttétellel működnek. Meghajtásukra eredetileg kézi erőt, később járgányt, szélmotort vagy gőzgépet alkalmaztak, újabban belső égésű vagy villanymotort is használnak. Különösen a tengerparti országokban (Hollandiában, Észak- " emetorszűgban stb.) terjedtek el a vízemelő csavarok számottevő mértékben ahol meghajtásukra a szél erejét használták (XIV. 2. fejezet). A vízemelő csavarokat újabban az úgynevezett csigaszivattyúk alakjában alkalmazzák. Ezeket röviden a következő fejezetben tárgyaljuk. A vizelevatorok (nevezik ezeket páternoszter vízemelőknek is) két kerékből állnak. Ezeknek fogaiba illeszkednek a vasból vagy horganyzott vaslemezből készült serlegekkel ellátott lánc szemei (237. ábra). A serlegekből a víz legmagasabb helyzetükben tartályba, elvezetőcsatornába stb. ömlik. A vízelevátor vízhozama, vq Q=m~d m3/s- (17S> v a lánc mozgási sebessége; rendszerint 0,15 m/s, d a láncra erősített serlegek közötti távolság, q egy serleg hasznos köbtartalma (m3), m a teltségi tényező; értéke 0,6 ~ 0,7. A teljesítőképesség kiszámítására szerkesztett képletben szereplő [269. oldal, (125) egyenlet] (H + R + s) kifejezés ebben az esetben az emelési magassággal egyenlő, ahol H a felső kerek tengelye, valamint az alsó vízszín közötti magasságkülönbség, R a felső kerék sugara, s a serleg szélessége. A vízelevátorok hatásfoka, r}c = 0,2 0,5. A dugattyús szivattyúk a vizet tömített hengerben, váltakozó irányban mozgó dugaty- tyuval emelik. A dugattyú melletti egyik térbe a vizet a külső levegő nyomása emeli, a másik térből a dugattyú nyomja a nyomócsőbe. Az egyenes irányban mozgó dugattyú mozgatasara csuklós hajtóművet vagy más, egyenes irányban mozgó szerkezetet alkalmaznak. A dugattyús szivattyúk szerkezete a víz felszívási, valamint kinyomási módjától, a dugattyú alakjától, a hengerek számától, valamint elrendezésétől függően különböző lehet; A víz felszívási, valamint kinyomási módja szerint egyszeres működésű, kettős működésű, valamint differenciális, a hengerek száma szerint egy-, két-, valamint három- hengeres, a hengerek helyzete szerint fekvő és álló hengerű dugattyús szivattyúkat külön- böztetünk meg. Minthogy a víz a dugattyús szivattyúba a légköri nyomás hatására emelkedik fel, a szivattyút a szívóakna legalacsonyabb vízszíne fölött úgy kell elhelyezni, hogy a vákuometrikus szívási magasság a légnyomásnál kisebb legyen. Gyakorlatilag a vákuometrikus emelési magaságot kis szivattyúknál 5 H- 6 m-re, nagy szivattyúknál 6 • 7 m-re választjuk. (A fekvő hengerű szivattyúk alkalmazásakor az elhelyezés szempontjából a dugattyú tengelyét, álló hengerű szivattyú alkalmazásakor pedig a dugattyú fél löket- hossznak megfelelő helyzetét kell figyelembe venni.) A dugaty- tyús szivattyúk elhelyezésekor nyugodt, nem túlzottan lüktető működésük biztosítása céljából arra kell törekedni, hogy a szívómagasság annál kisebb legyen, minél nagyobb a fordulatszám. 237. ábra. Vízelevátor 392
