Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
Vízrendezési műtárgyak - XIV. A vízrendezés céljára épített szivattyútelepek
A szívócsőben mozgó víz átfolyási sebességet altalaban 1 m/s-ra, ha a cső hosszú, ennél kisebbre, 0,75 m/s-ra választjuk. A szívócsőben, valamint a nyomócsőben keletkezett nyomásveszteségek a (128) egyenletből számíthatók (270. oldal). A dugattyús szivaty- tyúk vízhozama a Q = — r\vFln m3/s (179) általános összefüggésből számítható. jiDF = ___ a D (rn) átmérőjű dugattyú hatékony íelülete, 4 l a dugattyú lökethossza (m), n a percenkénti fordulatszám; értéke a szivattyú nagyságától függően 50 ^ 150; r]v a térfogati hatásfok tényezője, értéke nagy szivattyúknál 0,95H- 0,97, kisszivaty- tyúknál ennél kisebb. A dugattyús szivattyúk teljesítményszükségletónek számításakor figyelembe vett hatásfok [269. oldal, (125) egyenlet] kis szivattyúknál rjc = 0,75 -f- 0,80, nagy szivattyúknál 0,85, sőt még ennél is nagyobb, ha a szivattyú jó állapotban van. A dugattyús szivattyú hatásfoka jó, üzembentartásuk gazdaságos, azonban viszonylag lassan működnek, és a nagy fordulatszámú hajtógépekkel közvetlenül nem kapcsolhatók össze. Beruházási és fenntartási költségeik viszonylag magasak. Ezért a vízrendezési gyakorlatban a dugattyús szivattyúkat szélesebb körben nem alkalmazták. Ahol régebben mégis sox1 került alkalmazásukra, később ott is kicserélték szárny lapátos, elsősorban azonban centrifugálszivattyúkra. b) Korszerű szivattyúk A vízrendezési gyakorlatban sok előnyük miatt ma leginkább az örvényszivattyúkat alkalmazzák. Az előnyök közül mindenekelőtt a könnyű és gyors szerelést és kezelést, a vízhozam, valamint az emelési magasság változtatásának lehetőségét, nagy fordulatszámú motorokkal, mindenekelőtt elektromos motorokkal való közvetlen összekapcsolásuk lehetőségét, kis helyszükségletüket és tiszta üzemüket kell megemlíteni. Mindezek mellett nagy vízhozamok emelésekor is nagyon biztonságos üzeműek, könnyen indíthatók. Hatásfokuk, r)c = 0,60 H- 0,85. A nagyobb méretű szivattyúk hatásfoka jobb, azonban az említett előnyök miatt a kis szivattyúk is nagyon célszerűen használhatók. Hozzájárul alkalmazásuk célszerűségének fokozásához az a körülmény is, hogy villanymotoros meghajtás alkalmazásakor a hajtómotorral nagyon könnyen összekapcsolhatók. Ha azonban a helyszínen villanyvezeték nincs, figyelembe kell venni a villanyáramnak a szivattyú- telephez való vezetésével járó költségeket. A szerkezeti megoldás szerint az örvényszivattyúkat a centrifugál-, a szárnylapátos és a csavarszivattyúk, a szivattyú tengelyének elhelyezése szerint pedig a vízszintes (horizontális) tengelyű, valamint a függőleges (vertikális) tengelyű szivattyúk csoportjára oszt- juk. A centrifugálszivattyúk szerkesztésének alapelve a centrifugális erő alkalmazása. Ennek hatására a víz az alsóbb szintről felszívódik, és megnövekedett sebességgel és nyomási energiával a megfelelő felsőbb szintre kerül (238. ábra). A felszívott víz a szívócsövön (P ), valamint a szívócsonkon (.S') át axiálisan jut a járókerékbe (a rotorba, R). A járókerekeket 4 -r- 12 görbített lapát csatornákra osztja. A víz a csatornákon át a járókerék gyors forgása következtében radiálisán a csigaházba (Tc), onnan a nyomócsőbe (P„) kei ül. 393
