Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A helyi vízrendezés létesítményei - XII. Különleges talajcsövezési módok
234. ábra. Eleklroozmotikai talajcsövezés levő víz az anódtól a katód felé kezd áramlani. Ezáltal a talajban levő víz szabaddá válik, és a kátédként használt csőbe áramlik. Ebből gravitációsan, szivornyával vagy szivattyúzással eltávolítható. Az elektroozmotikai talajcsövczés során a talajba elektródaként használt csőrendszert helyeznek. A csöveket vagy egy sorban helyezik el, és a sorban a katódok és az anódok váltogatják egymást (234la ábra), vagy két, egymással párhuzamos sorban helyezik el az anodokat es a hatodokat (2341b ábra). A vízelvezető rendszer megfelelő működése azonban az elektródák közötti távolságtól, az alkalmazott elektromos áram feszültségétől, főleg azonban a talaj fajtájától függő, ún. elektroozmotikai áteresztőképességétől függ. Ezt az áteresztőképességet az elektródák között érvényesülő ve = keE = ke— cm/s (113) Ij szivárgási sebesség jellemzi. ke az elektroozmotikai áteresztőképesség együtthatója, E az elektromos mező intenzitása, vagyis a V/cm egységekkel mért elektro- kinetikai esés, U a feszültség (V), L az elektródák távolsága (cm). Az elektroozmotikai áteresztőképesség együtthatóját az E = 1 V/em elektro- kinetikai esés érvényesülésekor keletkező szivárgási sebességgel határozzuk meg. Dimenziója = cm’/Vs. Értekének meghatarozasakor ügyelőmbe kell venni, hogy a talajban a víz nemcsak az elektroozmózis, hanem a 25 Vízrendezés — 44 312 385
