Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
ciósan telítetlen humusz viszont oldó hatású, tönkreteszi a talaj szerkezetét, és mérsékeli a talaj termékenységét. A humusztartalom, vagyis az elégethető szerkezeti anyagok mennyisége szerint humuszos talajokat és humusztalajokat, ez utóbbi csoporton belül tőzegesedett és tőzegtalajokat különböztetünk meg. A humuszos talajok humusztartalma 20%-nál kisebb, a humusztalajoké ennél nagyobb, éspedig a tőzegesedett talajoké 20 50%, a tőzegtalajoké pedig 50%-nál nagyobb. Csehszlovákiában a szántóföldek humusztartalma ritkán haladja meg az 5%-ot, általában 1,5 -h 3,0%. A humusztartalom becsléssel, a talaj színe alapján határozható meg. Ugyanis a humusz fokozatosan növekvő mennyisége a világos szürkésbarnától egészen a feketéig különböző színűre festi a talajt. A humusztartalom közelítő értékét laboratóriumban, az izzítási veszteség alapján úgy határozzák meg, hogy a megmért és 105 °C-on kiszárított kőzetet izzítják, és meghatározzák izzítás előtti és izzítás utáni súlyának különbségét. Pontosabbak az oxidációs, valamint az oxidimetriás méréseket alkalmazó laboratóriumi szénmeghatározási eljárások. A talaj vázanyagának (a talaj vázának), vagyis a 2 mm-nél nagyobb méretű szemek súlyban kifejezett mennyiségének alapján kissé kavicsos. kavicsos és köves talajt különböztetnek meg. A kissé kavicsos talajban a 2 mm-nél nagyobb szemek mennyisége 10 -h- 20%, a kavicsos talajban 50%-nál kisebb, a köves talajban pedig 50%-nál nagyobb. A talaj vázanyagának fölöslegesen nagy mennyisége minden esetben rontja a talajt, főképpen pedig megnehezíti annak megmunkálását és csökkenti termékenységét. A talajjellemzők közé tartozik még a szín, a hőháztartás és a kémiai reakció. A talaj színét a különböző talajalkotók mennyisége szabja meg. Ilyen, a talaj színét befolyásoló alkotórész pl. az agyag, a mész, a vas, a humusz stb. A szín ugyancsak fontos jellemző a talajok vizsgálata szempontjából. A mószvegyü- letek és a világos színű agyagok világos szürkévé teszik a talajt, a humusz a szürkétől és a barnától kezdve a feketéig különböző színűre festheti, az egy vegyértékű vasvegyületek (oxidok alakjában) sárgára, barnára, rozsdavörösre, sőt pirosra, a két vegyértékű vasvegyületek zöldesre, szürkészöldre vagy kékeszöldre színezik a talajt. A talajszelvény rétegcsoportjában a szín gyakran változik. Ez a körülmény a talaj fejlődésének vizsgálata szempontjából fontos. Minthogy a talaj színének alaptónusát a víztartalom sötétebbé teszi, mindig kiszárított talajrétegek színét hasonlítják össze. A talaj hőháztartásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a napsugárzás hatására keletkező talajfelmelegedés függ a talaj viztartalmától, a talajrészecskók hőkapacitásától és hővezető képességétől, a talaj diszpergált- sági fokától, szerkezetétől, színétől, a talajt takaró növényzettől, valamint a talajban levő víz párolgásától. A nedves talajok, minthogy egyrészt nagyobb a fajhőjük, másrészt pedig a víz nagyobb mértékű párolgása következtében lehűlnek, mindig hidegebbek. A száraz, tömör, egyenlőtlen felületű vagy söté21
