Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
tebb színű talajok viszont könnyebben melegszenek fel. A talaj hőmérsékletének mérésére talaj hőmérőket használnak. A talaj reakciója lúgos, savas vagy semleges lehet. A lúgos (alkalikus) reakció leggyakrabban a talajban levő kalciumkarbonát (CaC03) mennyiségétől függ, a semleges reakció szempontjából főképpen a talajoldatban levő kalciumhidro- karbonát [Ca(HC03)2] és széndioxid (C02) mennyiségének viszonya döntő. A savas reakciót (az aciditást) a szabad savak (kénsav, huminsav stb.) és a savanyú sók (az alumínium- és a vassók), valamint a semleges sóknak a talajra gyakorolt hatása közben létrejövő kölcsönreakciók okozzák. A csehszlovákiai talajok pH értéke 3 és 9 között változik. Az abszorpciósán telített csernozjom és rendzina talajok a termékeny szántóföldekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelően semleges vagy enyhén lúgos vegyi hatásúak (pH értékük i s- 8). A kevésbé értékes podzolos talajok vegyi hatása viszont a gyengén savas és az erősen savas között változik (pK értékük 4 és 6 közötti), a sós, különösképpen pedig a szódás talajok reakciója viszont a lúgos és nagyon lúgos között változik (pn értékük 8 h- 11, sőt még ennél is nagyobb). A talaj vegyi reakcióját a hidrogénion-koncentrációval jellemzik. Ennek értékét kolorimetrikus vagy elektrometrikus (potenciometrikus) módszerekkel határozzák meg. A részleteket tekintve a talajtani szakirodalomra, különösképpen pedig kiváló csehszlovák talajtani szakemberek, V. NOVÁK, V. KOSIL, L. SMOLÍK és mások összefoglaló munkáira utalok (lásd az irodalomjegyzéket). c) A talaj vízháztartása A víz a talaj fontos alkotórésze és a talaj képződési folyamat jelentős tényezője. Jelentős szerepet játszik a kőzetmállás folyamatában, irányítja a talaj kifejlődését, befolyásolja levegő- és hőháztartását, elengedhetetlenül fontos a különböző kémiai folyamatok lejátszódásához stb. Minthogy a szárazföldi növények főképpen a talaj oldatban levő anyagokból táplálkoznak, a víz a legfontosabb biológiai és vegetációs tényező is. A talajban levő víznek azonban csak akkor van kedvező hatása, ha meny- nyisége megfelelő. A talaj szempontjából mind a vízfelesleg, mind pedig a vízhiány káros. Ugyanis az első esetben a talaj elmocsarasodhat, a másodikban pedig kiszáradhat. Értéke mindkét esetben nagyon csökken. Mindebből következik, hogy a talaj vízháztartását, vagyis a talajban levő víz hatásainak összességét és szerepét azért kell tanulmányozni, hogy a talaj vízháztartásának egyensúlyát, ha az megbomlik, megfelelőképpen helyreállíthassuk. A talajban levő víz főképpen a beszivárgó csapadékból, egyes esetekben a talajt elárasztó felszíni vízből, esetleg a talajvízből származik. A talaj által felvehető víz legnagyobb mennyiségét a talaj porozitása, vagyis a talajban levő összes szabad hézag (pórus) nagysága szabja meg. A pórusokban a víz felfelé 22
