Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
A vízrendezés tárgya és feladatai - I. A talaj elvizenyősödésének vizsgálata
Ha a kőzet agyagrészecskéket nem tartalmaz, durva homoknak, futóhomoknak stb.-nek nevezzük. Az 1 -h 3. pontban említett kőzetek a kötött, a 4., valamint az 5. pontban említettek a közepesen kötött, a 6. és a 7. pontban szereplők pedig a laza talajok alapvető alkotórészei. A talaj jellemzése során a szemösszetétel vizsgálatán kívül figyelembe vesz- szük annak f izikai tulajdonságait is. Ilyen például a kohézió, a tapadóképesség, a szerkezet, a porozitás, a talaj vízvezető, valamint víztartó képessége, szellő- zöttsége stb. A talaj kohéziója az agyagrészecskék mennyiségének növekedésével növekszik, vagyis~arkőt(5tt talajok kohéziója nagyobb, mint a laza talajoké. A tapadóképesség (az adhézió) a kicsiny szemek mennyiségének, valamint a kőzet nedvességtartalmának növekedésével és a tömörödöttség fokozódásával fokozódik. A legnagyobb tapadóképessége a mintegy 80% nedvességtartalmú agyagnak van. A talaj szerkezete (összetétele) a szerkezeti elemek nagyságától, a kohéziótól, a szemcsék, valamint a szemcsékből alakult pelyhek (aggregátumok) alakjától vagy a kötőanyagok érvényesülési mértékétől függően különböző lehet. A szerkezeti elemek nagyságát tekintve megkülönböztetünk makroszkopikus és mikroszkopikus szerkezetű talajokat, a kohézió nagyságától függően a talajok lehetnek szemcsések, rögösek vagy egységes egészet alkotók. A szemcsék, valamint a belőlük képződött pelyhek alakját tekintve gömbökből álló, hasáb, kocka és lemez alakú szemekből álló szerkezet különböztethető meg, a kötőanyagok érvényesülésétől függően a talajok lehetnek egyszerű szemcsések, morzsásak, göröngyösek és rögösek. A mezőgazdasági művelés szempontjából a legkedvezőbb a morzsás (az aggre- gátumos) szerkezet (7/a ábra), minthogy az ilyen talajok a beszivárgó csapadékvízzel jól gazdálkodnak (II. 1/a fejezet), és emellett a talaj víz-, valamint levegőtartalmának helyes aránya (a talaj kedvező fizikai állapota) és ezáltal a talajban levő baktériumok intenzív tevékenysége hosszú időre biztosított. Hátrányos viszont az egyszerű szemcsés (az elementáris, a részecskékből álló) szerkezet (7/b ábra). Ez lehet a szemcsék vízből való leülepedése során tömörödött, a) b) 7. ábra. A talaj szerkezete (a — morzsás; b — egyszerű szemcsés szerkezet.) Prof. ing. dr. V. Novak nyomán 19
