Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés hatásának vizsgálata - V. A vízrendezés elméleti kérdései

'helyeznek, vagy a vízelvezető csatornát úgy építik, hogy fenékvonala a vízzáró réteg felső síkjába essék (67. ábra), az fx = y szelvényen átfolyó vízhozamot a

Q = ky^ (26a)

dx-egyenlettel fejezhetjük ki, feltételezve, hogy ismét érvényes a

vx = kd-y (23)

dx

•egyenlet. Integrálva a (26a) egyenletet, es az integrálási állandókat az x = r és az y = h0 értékek figyelembevételével kiszámítva, eredményül a

Q(s-r) = -%«-*§) (26b)

2

egyenletet kapjuk. Ha az r és a h0 mennyiséget, minthogy értékük kicsiny, elhagyjuk, az

y2 = 2 — x (26c)

le

egyenletet kapjuk. Ez parabolát jellemez. A levezetett egyenlet az eredeti talajvízszín és a parabola metszéspontjáig érvényes. A metszéspont x = l és y = h koordinátáinak behelyettesítésével az egyoldalról a talajcső felé szivárgó vízhozamot a

0 = — kh2 (27)

21

egyenlettel fejezhetjük ki.

67. ábra. Vázlat aleszívási görbe egyenletének számításához, feltételezve, hogy az elvizenyösödést stagnáló talajvíz okozza

68. ábra. Vázlat a leszívást görbe egyenletének számításához, feltételezve, hogy az el- vizenyösödést mozgó talajvíz okozza

128