Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei

mények — mint a következő fejezetben ismertetjük — magasabbak, mint a vízrendezés által nem érintett területeken. Ezt bizonyítják annak az adatgyűjtésnek az eredményei is, amelyet a csehszlovák Földművelésügyi Minisztérium 1934-ben, majd 1948-ban, tehát rendkívül száraz időszakokat követő években végzett.

3. A vízrendezés előnyei és jövedelmezősége

A vízrendezés fent említett hatásai mind a talaj mezőgazdasági, mind egyéb hasznosítása (létesítmények építése, települések létesítése) szempontjából nagyon előnyösek. Ennek az előnyös hatásnak mérlegelését megkönnyíti a vízrendezés alábbi kedvező következményeinek figyelembevétele:

a) a talaj elvizenyősödött voltának megszüntetése vagy a terület árvízi elöntések elleni védelmével, vagy a talajvízszín süllyesztésével, vagy a talaj felesleges vizeinek elvezetésével stb., mindezek következtében a talaj vízháztartásának tartós szabályozása és megjavítása;

b) a talajban levő levegő mozgásának megjavítása a nem kapilláris pórusok vizének elvezetésével; ennek eredményeképpen a légkörből elegendő mennyiségű oxigén jut a talajba, a talajban levő káros gázokat pedig a víz és a mozgóié vegő eltávolítja;

c) ; a talaj vízellátásának megjavítása, minthogy a felesleges vizétől megszabadított talajba könnyebben szivárog be a csapadékvíz, és a hűvösebb talajba hatoló légköri vízpárák lecsapódása következtében könnyebben keletkezik talajharmat;

(3) a felesleges vizétől megszabadított talaj, minthogy belőle kevesebb víz párolog el, és a benne levő levegő mozgása kedvezőbb, könnyebben és jobban melegszik jel', ennek következtében, különösképpen tavasszal, gyorsabban melegszik fel a talaj, csökken a tavaszi fagyok kártételének veszélye, és gyorsabban fejlődik a növényzet;

e) a talaj fejlődése kedvezőbbé válik mechanikai összetétel, fizikai állapot és talajtípus szempontjából, a talajban létrejönnek a morzsás szerkezet kialakulásának feltételei, kedvezőbbé válik a talaj víz-, levegő- és hőháztartása, és ezáltal alkalmasabbá válik a talaj növények táplálására és termesztésére;

f) a talaj biokémiai folyamatainak kedvezőbbé alakulása, minthogy a talaj jó levegőmozgási viszonyai és megfelelő felmelegedése esetén biztosítottak a szerves anyagok aerob bomlásának, valamint a növények tökéletes táplálkozását és fejlődését lehetővé tevő, adszorpciósan telített humusz keletkezésének feltételei, és ezeknek a folyamatoknak intenzitása fokozódik;

Vgj) a növények táplálkozási viszonyainak megjavítása azáltal, hogy a felesleges vizétől megszabadított talajban a növények mélyebbre nyúló, sűrűbb gyökérrendszert fejleszthetnek ki, ezáltal megnagyobbodik annak a talajnak a térül