Juva, Karel: Vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

A vízrendezés hatásának vizsgálata - IV. A vízrendezés hatásai és előnyei

fogata, amelyből a táplálékot és a vizet fölveszik, ennek következtében kevésbé szenvednek a szárazságtól, és lehetővé válik mélyebbre nyúló gyökérzetű növények termesztése;

h) a tenyészidő meghosszabbítása azáltal, hogy a felesleges vizétől megszabadított, a levegőtől jól átjárt és felmelegedett talaj tavasszal korábban (átlagosan 2 -L- 4 héttel előbb) művelhető meg, ennek következtében hosszabb tenyészidejű növények is termeszthetők;

i) a szárazság hatásának csökkentése egyrészt azáltal, hogy a vízrendezés által érintett terület talaja hasznosítja a kapillárisán fölemelkedett talajvizet, és szerkezetileg alkalmas a kicsiny csapadékok befogadására is, másrészt pedig azáltal, hogy a tavaszi időszakban jól kifejlődött és gyökereit mélyebbre bocsátott növényzet ellenállóbb a szárazsággal szemben;

j) az őszi vetések, a lóhere és más növények kifagyás elleni védelme azáltal, hogy a vízrendezés által érintett terület talaja a víz csökkentett mértékű párolgása miatt magasabb hőmérsékletű, a talaj nem lesz hideg, a késői fagyok idején nem fagy meg, hanem ellenkezőleg, tavasszal gyorsan felmelegszik;

k) az erózió kártételei elleni védelem, ugyanis a vízrendezés által érintett terület talajába jobban beszivárog a víz, ezáltal csökken a talaj felszínén lefolyó, lejtős területeken a termőtalajt elsodró, kimosó víz mennyisége;

l) a talajban levő só fölhalmozódásának megakadályozása, minthogy a vízrendezés által érintett terület talajának káros sóit a talajcsövekbe szivárgó víz a mélyebb rétegekbe szállítja és kimossa;

m) a talaj és a mikroklíma egészségesebbé tétele azáltal, hogy a vízrendezés által érintett terület talaja tartósan megszabadul nemcsak a kultúrnövényekre, hanem az épületekre is káros és a nagymértékű párolgással az éghajlatot is rontó, azt ködképződésre hajlamossá tevő, a területet elmocsarasító és eltőzege- -sítő felesleges víztől;

n) a talaj teherbírásának növelése különösképpen nedvesen folyóssá váló kötött, továbbá tőzegtalajok és mocsarak esetén, amelyek csupán a felesleges vízmennyiség elvezetése után valnak a különböző létesítmények alapozasara -alkalmasakká.

A vízrendezés említett kedvező következményei legszembetűnőbben mocsarak, tőzegtelepek és elvizenyősödött, terméketlen területek lecsapolásakor jelentkeznek. Ezeket a területeket a vízrendezés ismét termővé és ezáltal a mezőgazdasági művelésre, valamint egyéb hasznosításra alkalmassá teszi. Az ilyen nagyszabású vízrendezési munkálatok példája Csehszlovákiában a Dél- -szlovákiai-síkságon fekvő, 164 000 hektár nagyságú Csallóköz (53. ábra), a Szovjetunióban, a Kaukázuson túl fekvő, 250 000 hektár kiterjedésű Kolhid- síkság, Lengyelországban a Visztula deltája környéki 142 000 hektár területű lapály, Hollandiában a volt Zuider-tó (ennek 225 000 hektárnyi területét csapolták le), továbbá a Magyarországon (61. ábra), valamint Jugoszláviában (62. ábra) végzett kiterjedt vízrendezések stb.

112