Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Nagyobb városok szennyvíztisztítása
NAGYOBB VÁROSOK SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA Jellegzetes csíkos rothasztó tornyok Nyíregyházán Pécs Pécs a jelenlegi 155 ezres lélekszámúval a negyedik legnagyobb vidéki városunk. A történelem előtti idők mélyéig visszanyúló elzárt települések (a mecseki, mélyvölgyi barlang 60-80 ezer évvel ezelőtti maradványai, a Makár hegyi hatezer éves új-kökorszaki település, a Jakab-hegyi kelta sáncrendszer maradványai stb.) után a római korban már városi civilizáció alakult e helyen és ettől az időtől számítják Pécs kétezer éves múltját. Sopianae néven négy évszázadon keresztül római uralom alatt állt, s Pannónia tartománya keleti részének fővárosa volt. A Dóm tér és környéke az ókeresztény kultúra központja volt. A székesegyház altemploma római alapokon nyugszik. A Pécs elnevezés I. Szent László király 1093-ban kelt oklevelében bukkant fel először. A magyar középkorban már jómódú, virágzó kereskedő város volt. Városfalai, mely a püspökvárat és környékét is befoglalta 700 ezer m2 területet öveztek, mely a korabeli Bécs méretét is meghaladta. Nagy Lajos király 1367-ben itt alapította meg az ország egyetemét. 1440-ben itt nyílt meg az ország első közkönyvtára. Itt élt Janus Pannonius (eredeti nevén Csezmiczey János) nagy humanista költő. A város a 143 éves (1543-1686) török uralom alatt jelentős átalakuláson ment át. Nagy építkezéseket végeztek, (dzsámit, mecsetet, minaretet, iskolákat, sőt főiskolát (medresz- sze fürdőt) melyek közül sok még máig is áll. 1780-ban Pécs szabad királyi rangra emelkedett. Az 1800-as évek közepén megépült vasút megindította az ipari fejlődést (Zsolnay-féle majolikagyár, kesztyűgyár, pezsgőgyár, orgona gyár, bőrgyár stb.). A II. világháború után a szénbányászat és különös tekintettel az uránérc bányászat központja lett. A város nagy tehertétele, hogy az ősök bővizű vízfolyás hiányában kénytelenek voltak hegyoldalra települni. Ennek különösen a víziközművek érzik kárát, mivel sem kellő mennyiségű és minőségű ivóvízbázis, sem a tisztított szeny- nyvizek befogadójául szolgáló bővizű folyó nem áll rendelkezésre. A Pécsi-víz nevű, amúgy is igen szennyezett patak csak jelentős tisztításon átesett szennyvíz befogadására alkalmas. Pécsett 1892-ben kezdődött a vízmű megépítése. A szennyvizeket illetően csatorna hiányában az udvari pöcegödörből a „híg” részt az utcára vezették ki, ami elképesztő közegészségi körülményeket teremtett. Dr. Lóránt Lipót megyei főorvos 1907-ben élesen kirohant a kialakult helyzet ellen, s követelte a csatornázás megteremtését. 1908-tól arról vitáztak, hogy egyesített vagy „Waring-féle elkülönített öblítő rendszer”, azaz elválasztott rendszer kerüljön-e megvalósításra. Hosszas vita után 1912-re végre döntés született az elválasztott rendszerű csatornázás mellett. Arról is ■ 89 A Pécsi Szennyvíztisztító Telep madártávlatból
