Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)

A balatoni régió

A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE Rózsaszentmárton csepegtetőtestes tisztító Kilátás a balatonfőkajári rothasztótorony tetejéről lódott fel. A Kis-Balaton területén lévő négy mé­teres iszapból XV. századi leletek kerültek elő. A feliszapolódás mértéke itt évente 1 mm-t ért el. E jelenség fő okaként természetesen a Zalán érkező hordalékot nevezték meg. Az eutrofizálódási fo­lyamatban jelentős szerepet tulajdonítottak a tisz- títatlan szennyvízből származó foszfor és nitrogén tápanyagoknak. Nem véletlen, hogy a csatornázási program első állomásául már 1962-ben a „Balaton Királynőjének” emlegetett Keszthely városát jelöl­ték ki. Az É. M. Várostervező Intézet (Váti) egymás után készítette a Balatonra vonatkozó fejlesztési tanul­mányokat, melyek kezdetben, a parti térségben maximálisan 800 ezer fős népességgel számoltak. E létszámot később lényegesen mérsékelték. Jó lett volna, ha egyidejűleg a szennyvíz elvezetéséről is gondoskodnak, de erre mintegy tíz évnek kellett várni. Az illetékesek csak a’60-as évek közepén ju­tottak el odáig, hogy a már-már tűrhetetlen állapot felszámolását megindítsák. Ehhez kapcsolódik a fentebb már említett Balato­ni Intéző Bizottság (BIB) újbóli létrehozása, mely a településrendezési és területfejlesztési kérdéseket volt hivatott koordinálni. A közműves kérdéseket Holényi László és Szappanos Géza irányította. Fel­adatuk a települések fejlesztésének rangsorolása, a rendelkezésre álló közpénz elosztása azzal együtt, 54 ■ hogy ők határozták meg, mely településen, hol le­gyen ivóvíz-vezeték, hol építsenek csatornát. A közművek tervezését az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság (OVF) a Viziterv feladatkörébe irányította. A nyári ivóvíz-csúcsfogyasztás kiszolgálására kény- szerűségből hét helyen közvetlen a Balaton vizéből történő vízkivétellel a Vízgépészeti Vállalat által e célra kifejlesztett DEVIG típusú gyorsszűrő beren­dezést telepítettek. Ezek ugyan mennyiségileg eny­hítettek a problémán, minőségi szempontból azon­ban sok kivetnivalót hagytak maguk után. Az ivóvízhelyzet javítása együtt járt a szennyvíz- elvezetés romlásával, s csak a 60-as évek közepétől indult meg, még mindig nem kimondottan nagy ütemben a közmű olló zárását célzó fejlesztések. Időközben a hazai tisztítási technológia is előbb­re lépett. A korábbi kétszintes ülepítős-csepegte- tőtestes technológiát, - mely sokáig kifogástalan megoldásként polgárjogot nyert - felváltotta az ún. eleveniszapos eljárás. Egyre nagyobb szerepet kaptak a gépészeti, villamos és irányítástechnikai berendezések, növekedtek a műtárgy térfogatok, vele párhuzamosan folyamatosan változott az épí­tés technológia. A mindeddig súllyal építőmérnö­ki feladatnak tekintett szakterülethez intenzíven bekapcsolódtak a biokémikusok. A kormányzat a Balaton vízminőségét kiemelt feladatává tette és

Next

/
Oldalképek
Tartalom