Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Szennyvíztisztítás a II. világháború után
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS története Csatornaépítés a Hősök terén az ötvenes években Főgyűjtő burkolatának építése cövekek leverésénél „parancsolj méltóságos uram” megszólítással adták egymás kezébe a csákányt, vagy „köszönöm ezredes úr” szavakkal kísérve vették át a fejszét. Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök is hasonló területen jutott elhelyezkedési lehetőséghez, miután kiszabadult az internáló táborból. Sajátos rangsorolás Az ötvenes évek közepétől a tervezői kapacitást a csatornázás és szennyvíztisztítás területén jelentősen meg kellett növelni. A kisebb tervező irodák közműtervező osztályokat hoztak létre. Ezeknél szerepet kapott még a gáz- és fűtési vezeték tervezés is. A szennyvíztisztítás specialistái számára a Mélyép- terv három, a Viziterv eleinte két, majd szintén három osztályt tartott fenn. Az előbbi a hazai nagyvárosok és az ipar szennyvíztisztítóira, az utóbbi a középméretű városokra, különös súllyal a Balatonra szakosodott. Az épülő szennyvíztisztítók gépészeti berendezéseinek hazai ipari háttere szinte alig tudott lépést tartani a műszaki igényekkel. A heterogén tervek okozta káosz felszámolására az OVH egy „Egységesítési Program” bevezetését indította el. Hogy melyik település kapjon teljes állami költségfedezetet a csatornázási és szennyvíztisztítási 38 ■ elképzeléseinek megvalósításához, azt a nagyhatalmú Országos Tervhivatal jelölte ki - sajátos rangsor szerint -, majd a feladathoz mindjárt mellérendelte a tervező céget is. Ha bármely beruházó ettől eltérő tervezőt szeretett volna foglalkoztatni, azt csak hosszú utánjárás és személyes kapcsolatok mozgósításával lehetett elérni. A 60-as évek közepére ezt a kijelölési gyakorlatot szerencsére megszüntették. A rangsorolás azonban megmaradt. A beruházni kívánó tanácsok abból a célból, hogy a rangsorolásban előnyt szerezzenek, inkább megterveztették saját költségvetésükből a létesítményeket, majd azzal kezdtek el kilincselni a tervhivatalban. Ettől a szennyvíztisztításra rendelkezésre álló keret ugyan semmit sem változott, ám a terveket két évenként korszerűségi felülvizsgálatnak kellett alávetni. Ez az erőforrás-pazarlás azt eredményezte, hogy a tervezők dúskáltak a megbízásokban. A tervezés gyakorlata az 50-es, 60-as években A tervezés három lépcsőben zajlott. Az első lépcsőben több műszaki változat bemutatásával, költségelemzés mellékelésével, létesítési és üzemeltetési költségek bemutatása mellett tanulmányterv készült. Ezt követte a kiválasztott változatra összeállíKét csatornaág összefolyása
