Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A magyarországi szennyvíztisztítás a két világháború között
Angyalföldi záporvíz átemelő, kapcsolótábla és az átfolyóvíz mennyiségét rögzítő regisztráló berendezés azt a 30-as évek második felében előirányozták. Ami a szennyvíztisztítást illeti, azt a városvezetés egyáltalán nem szorgalmazta. Dr. Maucha Rezső székesfővárosi főtanácsos 1942- ben, a Budapesten és környékén keletkező városi és ipari szennyvizek Dunába történő bevezetéséről így nyilatkozott: „A szennyvizek a Duna folyó hatalmas öntisztító erejének csak kicsiny hányadát veszik igénybe, úgyhogy ma még beláthatatlan időre szóló fejlődés esetén is biztosítva látszik a főváros szennyvizeinek a Duna folyó által való zavartalan elvezetése”. Hozzátette még, hogy teljes mértékben osztja Szabó János székesfővárosi műszaki főtanácsos azon nézetét, miszerint: „(...) hogy a főváros abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Volga után Európa második legnagyobb recipiense mellett fekszik, ami a költséges biológiai szennyvíz- tisztító berendezések létesítését feleslegessé teszi”. Megemlítette még, hogy a tisztítás nélkül bevezetett szennyvízben lévő tápanyag kedvezően járul hozzá a halállomány növeléséhez. Noha a tisztítást nem szorgalmazták, mégis történtek minimális lépések tisztító berendezés építésére. A város északi - akkor még meglehetősen kietlen részén - a mai Dagály strand mögötti területen, a Rákos patak betorkolásától hajításnyi távolságra tervbe vették egy mechanikai tisztítómű építését, melyből a rács, homokfogó és az impozáns záporvíz 22 ■ átemelő meg is épült. Ide gyűlt a Váci úti ipari körzet szennyvize össze, melyet a magas vízállás mellett szivattyúval emeltek be a Dunába. A háború a szennyvíztisztító telep befejezését megakadályozta. Napjainkban az ide gyűjtött szennyvizeket az Észak-budapesti telepre vezetik fel, a régi átemelő pedig az ötszörös hígítás feletti záporvizek Dunába történő bevezetését szolgálja. Egy másik jövőbe mutató kísérlet is említést érdemel. Még az akkori, a mienknél jobb módú nyugati országokban is újdonságnak számított a szennyvízben úsztatott szerves anyag biogázzá történő átalakítása. A Magdolnavárosi Szennyvízátemelő és Tisztító Telep helyszínrajza A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE
