Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A szennyvíztisztítás kezdetei
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TÖRTÉNETE hogy a szennyvizeket a befogadóba való bevezetés előtt tisztítani kell! A törvény hatására azonban csupán - a befogadók védelme érdekében - első lépésként csak rácsokat alkalmaztak, a későbbiekben kerítettek sort ülepítők építésére. A törvényben megfogalmazott, ma már vita felett álló, kérdéssel szemben azonban megjelentek ellen- vélemények is. A szennyvizet közvetlenül a csatornahálózatból öntözésre felhasználók például szót emeltek a tisztítás ellen mondván: amennyiben a szennyvizet akár tisztítva, akár tisztítás nélkül vezetik a befogadóba, s ők onnét kénytelenek öntözés céljára öntözővizet kiemelni, a felhígulás következtében az elveszti mezőgazdaságilag kedvező trágyázó hatását. A szennyvízzel történő öntözés egyébként, szintén Angliából indult s terjedt el a kontinensen. London után 1850-ben Párizs, majd 1878-ban Berlin lépett a csatornázás útjára. A „párizsi szelvény” néven közismertté vált keresztmetszeti forma is innen kapta a nevét, noha egyébként angol eredetű. A magyar országgyűlés a vízjogról szóló XXIII. törvényt 1885. június 15-i hatállyal fogadta el. Ez a hazai vízi munkák fejlesztése és az egységes vízjogi rendszer kialakítása tekintetében korszakosnak 12« volt nevezhető. Ide tartozik azonban, hogy bár a törvényben a befogadók védelme kiemelt hangsúlyt kapott, magával a szennyvíz tisztításával kapcsolatban érdemi intézkedést olyannyira nem tartalmazott, hogy itthon az érintettek még igen hosszú ideig nem is vették figyelembe. A világ első, ún. szellőztetéses (mai nevén eleven- iszapos) biológiai tisztítótelepét 1914-ben, Manchesterben építették fel. Ezzel gyakorlatilag lerakták az alapját a környezetvédelmi ipar kialakulásának is. A biológiai szennyvíztisztítás legfontosabb paraméterei közé tartozik az ún. biokémiai oxigénigény, melynek fogalmát a szennyvíztisztítás területére amerikai szakemberek hozták be. Ők már 1914- ben használták a kifejezést. E vizsgálati módszert „oxigén emésztés” néven Winkler Lajos1 2 az 1880-as évek végén vezette be a vízminták szennyezettsége mértékének megállapítására és ajánlotta Fodor Józsefi neves közegészségtan professzornak a vízhigiéniai vizsgálatokhoz. Ennek ellenére mégis a német Ohlmii Uer-Spitta. vizsgálatai alapján 1 Winkler Lajos (1863-1939) aradi születésű vegyész-gyógyszerész, akadémiai levelező tag 2 Galántai Fodor Józsefi Lakócsa, 1843. júlus 16. - Budapest, 1901. március 20.) magyar orvos, egyetemi tanár, nemzetközileg elismert higiénikus, „közegészségünk első apostola” Fodor József Szivattyú gépház Főavűitő csatorna építése
