Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
A szennyvíztisztítás kezdetei
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS KEZDETEI Szerényebb kivitelű nyilvános WC Liverpoolban bocsátott ki szennyvizet. Ezen agresszív szennyvizek a termelés végpontját követően a csatornákban, azokon keresztül pedig a folyókban kötöttek ki. Angliában találták fel a vizes, de még nem vízöblí- téses klozetet. Ennek első mintapéldányát Sir John Harrington 1594-ben állította elő, és Bath környéki otthonában helyezte üzembe. Harrington találmányát „Ajax átváltozása/Értekezés egy áporodott témáról” c. értekezésével hozta nyilvánosságra. Az enyhén szólva szabados hangnemű írás nagy felháborodást keltett a királyi udvarban. I. Erzsébet királynő ennek ellenére engedélyezte, hogy az „ülő alkalmatosság” egyik mintapéldányát beépítsék a Richmondi palotájába. A szerkezet ugyan nem élte túl az Erzsébet kort, de két évszázad múltán, már vízöblítéses formában éledt újra, hozzájárulva a szennyvízmennyiség rohamos növekedéséhez. Az angolok egyébként rendkívül büszkék arra, hogy az emberiség számára sok-sok más hasznos holmi mellett a WC-t (water closet) is ők adták a világnak. (Viktória királynő idejében a várostervezők által megrajzolt nyilvános helységeket díszítésüket illetően szinte palotákként alakították ki. E speciális helységek nevére számos és változatos nevet is gyártottak. E találmányuk emlékére - az angolokra jellemző hagyománytiszteletből - létrehozták a British Toilet Association-t (BTA), melynek küldetése, hogy a biológiai szükség ne számítson tabutémának. Az árnyékszék hazai elterjedését bizonyítja, hogy magyar nevei (reterát, rötyi, budi, klotyó, stb.) mind a XVI-XIX. századból származnak. A „székelés” kifejezés is az ülő alkalmatosságra utal. Az alpárinak tekintendő „szarni” szó finn eredetű. A papír, mint törlő alkalmatosság, a bidével együtt csak a XVIII. században terjedt el Európában. Angliában az addig kis mennyiségben termelődő szennyvizet részben a városokban koncentrálódott lakosság, részben az ipar által produkált és kibocsátott szennyözön váltotta fel, mely a Temzébe jutva azt zavaros, bűzlő, habzó áradattá változtatta. Ennek észlelése ellenére ekkor még a vízhasználókkal együtt a hatóságok is úgy vélekedtek, hogy a folyók hígító hatása elegendő a járványok elkerülésére. Az Angliában bekövetkezett 1831. évi, majd 1848. évi - ázsiai eredetű - kolera járványok azonban már azonnali cselekvésre késztették a döntéshozókat. Az 1840-es évtized elején a londoni kormányzat vizsgálatot rendelt el, melynek eredményeként 1847-ben közreadtak egy helyzetjelentést. Ennek hatására azonnal megkezdték a tervszerűen előkészített, ún. úsztató rendszerű, egységes csatornahálózat kiépítését. Egy 1861-ben megszületett törvény a világon elsőként ekkor és itt mondta ki, ■ 11 A Temze szennyezése elképesztő méreteket öltött az ipari forradalom idején Londoni nyilvános illemhely a viktoriánus korban
