Juhász Endre: A szennyvíztisztítás története (MAVÍZ, Budapest, 2011)
Szennyvízöntözés története Magyarországon
A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS története Konzervipari szennyvízöntöző telep A szennyvízöntözés, mint a szennyvíztisztítás és elhelyezés speciális formája A szennyvizek elöntözését gyakorlatilag már az ókorban kezdték alkalmazni, ám a középkor ezt a vívmányt teljesen elfelejtette. A szennyvizek elön- tözésének előnyeit Angliában már a XVIII. század eleji iparosodás idején felismerték és a módszert el is kezdték alkalmazni. Az ipari forradalom idején megnövekedett szennyvízmennyiség és főleg annak szennyezettsége miatt egyre elfogadhatatla- nabbá vált a befogadók szennyezése. Az első időben a szennyezett patakok vizével való öntözés dívott, melyet Edinburg városa már 1700- ban meghonosított. Ebből fejlődött gyakorlatilag tovább a szennyvízzel való öntözés, melyet az 1800-as évek elején több angol város is - pl. kötött talajon csörgedeztetett módszer alkalmazásával - követett. A kontinensen elsőnek a németek vették át a módszert. Már 1858-ban megalkották a szennyvízöntözés szabályait és törvénybe iktatták, hogy a szeny- nyvíz elhelyezésénél a hasznosítást előnybe kell részesíteni. 1870-ben Danzig, majd 1873-ban Berlin létesített ilyen típusú öntöző telepet. Ezek példáján 40 év alatt (1910-ig) 49 német város - összesen kb. 5 millió lakossal - rendezkezett be szennyvízöntözésre. Franciaország, Olaszország szintén előre lépett e kérdésben. Itt merül fel először, hogy a víz minőségét rontó ipari szennyvizeket az öntöző víztől le kell választani és külön kell kezelni. A cári Oroszországban a XIX. század végén szintén történtek próbálkozások. Kijev szennyvizével 10 ezer hektárnyi területet öntöztek. Számos külföldi példa nyomán 1905-ben Budapesten jelent meg Forbáth Imre: „Öntözés Városi Szennyvizekkel” c. könyve, mely szakmai útmutatóként szolgált. Magyarországon az I. világháború előtt elsőként Arad rendezkedett be szennyvízöntözésre. A 60 ezer lakos szennyvizét 21 hektáron (2500 fő/ha) helyezték el. Sajnos a terület túlterhelése miatt az eredmény nem volt meggyőző: a szennyvíz jobbára tisztulás nélkül folyt az aradi Élővíz-csatornába. 1923-ban Debrecenben létesült szennyvízöntöző mű, mely már sokkal hatékonyabban működött. A szintén 60 ezer lakos szennyvizét itt már egy 120 hektáros területre vezették. Meskó Károly 1930-as beszámolója szerint az öntözés katasztrális holdanként az olasz-perje esetében 1,5 tonna, a cukorrépánál 5 tonna többleteredményt hozott. 108 ■ Nádtelepítés Aparhanton
