Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás helyzete a két világháború között
A CSATORNÁZÁS TÖRTÉNETE Magyarország városainak csatornázottsága 1940-ben5 5 Vízügyi Közlemények, 1940. 6 Hévízszentandrás témánk szempontjából azért is érdekes település, mert az 1929- ben kiépített csatornahálózatához kapcsolódva magyarországi viszonylatban elsőként itt létesítettek korszerű eleveniszapos szennyvíztisztító berendezést (Horváth, 1973). i> Ungnr # nimKúCs Kossá Sárortfjúújhtáp Nyíregyháza Hajdúnánás H böszörmény Debrecen % Budapest Budafok © Karcag yykwijstM © Jurktvt Peti a erltrts ikon Cegléd © ( Nagy kérés © Kecskemét© # Szombathely Veszprém Mezőtúri íekescspl Idoegersirg J K K /elegyIma' l© Kolocsa Nagykanizsa Szakatart maki' tlohecs Ü cjoternazo/lon város $ csatorna tort varas rosban közüzemi vízellátás. E városok mintegy fele az Alföldön volt található. Tekintettel arra, hogy az ivóvíz már ebben az időben is messze elsőbbséget élvezett, ugyan mit lehetett elvárni a csatornázás érdekében? A vízszolgáltatás komolyabb fejlesztését elsősorban a fővárosban és környékén, valamint a balatoni üdülőtelepüléseken tartották fontosnak. A csatornázással foglalkozó értékelés mellett feltétlen meg kell emlékezni arról, hogy a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1938 áprilisában a Műegyetem dísztermében a kormányzó, a miniszterelnök, az iparügyi miniszter és a rektor jelenlétében Országos ív óv íz-ellátási Nagygyűlést tartott a hazai vízellátási helyzet elemzésére, az elmaradottságból való kiút keresésére. A nagygyűlés középpontjába a községi vízellátás fejlesztését állították, jellemző a kor szellemére, hogy a szennyvíz elvezetésének kérdését felszólalásában csupán Maucha Rezső egyetemi tanár feszegette. Leszögezte: a csatornázást a vízellátás szerves részeként kell kezelni, továbbá megállapította, hogy a vízfogyasztás megnövekedése mellett a szennyvizek fogadására a pöcegödrök már nem alkalmasak. Rávilágított arra is, hogy a vízellátáshoz képest a csatornázás mennyivel elmaradottabb. A csatornázást a járványok megelőzése érdekében már a vízellátás előtt, vagy legkésőbb azzal párhuzamosan meg kell teremteni, továbbá gondoskodni kell a szennyvizek korszerű tisztításáról is. Befejező szavai így hangoztak: „Tisztelettel javaslom, hogy a felállítandó központi tanácsadó szerv - vagy vízellátási intézet - munkakörének megállapításánál az elmondottak is figyelembe vétessenek” Takács Mihály, Hévízszentandrás6 nyugalmazott körjegyzője felszólalása is tükrözi a viszonyokat. Feloldást kíván elérni a belügyminiszter 104.081/1937. B. M. rendelete alól, amely előírta, hogy „...kísérleti szakaszoktól eltekintve ez idő szerint hazai viszonylatban az azbesztcetnent [ac., azaz eternit] nyomócsővezeték vízvezetéki célokra városokban egyáltalán nem, községekben pedig csupán kisebb, legfeljebb 80 mm belső átmérőjű, csak nyilvános közkutakat tápláló, el
