Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon
2. A CSATORNÁZÁS KEZDETI LÉPÉSÉI MAGYARORSZÁGON Farkass Kálmán Farkass Kálmán díjnyertes könyvének címlapja 25 Fejér-Marczell, 2003. 26 Farkass, 1898. zatot írt ki a következő címmel: „A sík területeken fekvő és vízfolyásoktól távol eső hazai városok csatornázása tárgyalandó, tekintettel az ily városokban lehetséges vízzel ellátó módozatokra, a közegészségügyi, pénzügyi és közgazdasági szempontok figyelembevételével” VITA AZ ALFÖLDI VÁROSOK CSATORNÁZÁSA KÖRÜL A mérnökegylet nagypályázatán a feladatot a kiírók elég szélesen értelmezték, hiszen a pályázóknak a lehetséges műszaki eljárásokat nem csupán közegészségügyi, hanem hanem pénzügyi és közgazdasági szempontból is értékelniük kellett. A Barcza Károly, Faragó Lipót (1855-1908) és Lechner Lajos alkotta zsűri másfél év múlva értékelte a beérkezett műveket. A pályaművek közül az első díjat Farkass Kálmánnak (1859-1953) ítélték oda, de ezzel teljesen egyenértékűnek tartották Kolossváry Ödön munkáját is olyannyira, hogy javasolták az egyletnek, adja ki mindkét művet. Utóbb csak Farkass műve jelent meg könyv formájában, de az egylet közlönyében egy részletet Kolossváry is publikált saját munkájából.25 Történt ugyanis, hogy a honfoglalási millennium idején (1896) a hazai mérnöktársadalom is megmozdult, s szeptemberben megrendezték az „Első magyar országos technikuskongresszust”. A kongresszus vízépítési szekciójában elhangzott Farkass Kálmán előadása is, aki a vízvezetékkel még nem rendelkező alföldi városok csatornázásának elkülönítő rendszerű megoldását javasolta. A javaslatot a szekció elnöksége (amelynek jegyzőként Kolossváry Ödön is tagja volt) elfogadta, s ajánlásukra a kongresszus határozatban rögzítette egyetértését. Utóbb a mérnök egylet vízépítési szakosztályában néhány szakember (pl. Faragó Lipót és Pirovits Aladár) vitatta a határozat végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, s vita robbant ki, vajon az elkülönítő vagy az egyesített csatornázási rendszer a megfelelőbb. A vitát követően jelentette meg Kolossváry is pályamunkájának egy részletét, erősítve ezzel kollégája, Farkass Kálmán véleményét. Tehát a mérnökegylet aranyérmével kitüntetett nyertes pályamű26 szerzője Farkass Kálmán, kir. főmérnök volt, aki később a közegészségügyi mérnöki szolgálat vezetőjeként évtizedeken át a hazai víziközmű-szakterület első számú szakértőjének számított. Igen körültekintő munkájából most csak a Shone- rendszer tapasztalatait idézzük, annál is inkább, mert Arad városa ilyen csatornázási rendszert épített ki a századforduló előtt. „E rendszer ellen - jó házi berendezéseket és kissé intelligens lakosságot föltételezve - sem közegészségügyi, sem technikai irányban súlyosabb kifogásokat tenni nem lehet, és a gyakorlat fogja Aradon megmutatni, hogy viszonyaink között mennyire fog megfelelni. Pénzügyi oldalról tekintve azonban nem sok jót mondhatni a rendszerről. Drága voltának különösen három oka van’.’ Egyrészt az, hogy lényegében három csőrendszerre volt szükség a működtetés érdekében, másrészt a sűrített leve-
