Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)

A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon

2. A CSATORNÁZÁS KEZDETI LÉPÉSÉI MAGYARORSZÁGON

ä*g» íwtrslBüi uj hkxttakg.

Lindley és Miss Cholera (Egykorú gúnyrajz.)

Kammermayer Károly szobra Budapesten

Szennyvíz-szivattyútelep kazánjának építése a XIX. sz. végén

szerepe a különféle fejlesztési tervek összehangolása volt. A Tanács már 1871- ben tervpályázatot írt ki (1870. évi LX. törvénycikk alapján a Sugár út (ma And- rássy út) és a Körút szabályozására. A Sugár út tíz év alatt teljesen kiépült, a Körút kiépítése - bonyolultsága miatt - hosszabb időre elhúzódott.

1873-ban Budapest Főváros néven egyesített város nevét 1893-ban Budapest Székesfőváros névre változtatták. A helyhatóságot 10 ügyosztályra tagolták, melyek közül a csatornázás a II. sz. Középítési Ügyosztályhoz tartozott. Az érdemi ügyintézést azonban gyakorlatilag a Mérnöki Hivatal látta el.

Az első főpolgármester, Kammermayer Károly (1873-1896) - aki e tisztséget 23 éven keresztül látta el - indította el a Főváros nagyvárossá fejlesztését. Az volt a célja, hogy Budapestet Bécs mellé felzárkóztassa. Ekkortájt létesültek a széles és hosszú egyenes utak, terek, mint pl. a már említett Sugár út, Üllői út, Rákóczi út, Kálvin tér stb. mentén a szép paloták, bérházak. Szintén erre az időre tehető az Operaház, Vígszínház, a Fővámház (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), a Nemzeti Bank épülete, az Iparművészeti Múzeum, a Keleti pályaudvar és még sok-sok más építmény. Természetes volt, hogy ezek mellé meg kellett teremteni a nélkülözhetetlen közműveket is, vagyis gondoskodni kellett a közvilágításról, a köztisztaságról és persze a csatornázásról.

Az ivóvízellátás fejlesztését - annak nagyobb jelentőséget tulajdonítva - már jóval előbb elkezdték. A Tabán és a Krisztinaváros lakói számára szűrt Du- na-vizet szállító első budai vízmüvet 1856-ban helyezték üzembe. Pest lakossága ebben az időben még általában talajvízre telepített ásott kutakból, Duna- vizet áruló lajtos kocsikból szerezte be szükségletét. Az első korszerű gépi meghajtással működő vízmüvet az 1867. évi kiegyezés utáni időben kezdték