Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás kezdeti lépései Magyarországon
A CSATORNÁZÁS TÖ RTÉN ETE Reitter Ferenc és csatornázási terve építeni, s a három város számára kialakított mű 1868 végén kezdett szolgáltatni. E vízmüvet a maga korában világszínvonalúnak ismerték el (ezzel egy időben épült meg Pápa városi vízmüve is). A kiegyezés évében, azaz 1867-ben a három városrészben 180 360 lakost számoltak, s mint korábban olvasható volt, már több mint 80 km csatorna állt rendelkezésre. A dinamikusan fejlődő várost különösen szorította az állandóan fennálló árvízveszély. Az 1876. évi árvíz a félelmeket sajnos igazolta (több ezer ember vált hajléktalanná). A kiegyezés után az ország adósságállománya hallatlanul magasra szökött. Ennek ellenére az 1870. évi X. törvény a főváros fejlődése érdekében számos beruházást indított el. Az árvizet megelőző öt-hat évben Reitter Ferenc (1813-1874) irányításával megkezdődött a pesti partfal építése, s az árvízhullám idejekor a Margit híd és a Fővámház (Budapesti Corvinus Egyetem) közötti szakaszon már majdnem készen állt. Kialakították a Rudas fürdő és a Lánchíd közötti partfaldarabot. 1876 márciusában átadták a Margit hidat. A pesti oldalon a rakparttal párhuzamosan főgyűjtőt építettek a mai Petőfi hídig, ahol egy gőzüzemű szivattyútelep segítségével emelték a szenny- és csapadékvizeket a Dunába, megszüntetve ezzel a korábbi betorkollásokat. A Fővámház téren szennyvízátemelőt építettek, folytak a munkálatok a déli vasúti hídon, elkezdték építeni a soroksári Duna-ág elzárását célzó Gubacsi gátat. Ennek ellenére a modern szellemben történő, rendszerelvű csatornázás megvalósításáról egyelőre csak viták folytak. A fővárosi csatornarendszer megvalósítását már nemcsak a járványoktól való félelem, hanem az iparosodás, a magasabb komfortigény és a lakosság hirtelen megnövekedett száma kényszerítette ki. A Bazalgette által benyújtott csatornázási ajánlati terv mellett a későbbiekben további pályázatok is benyújtásra kerültek. Ezek között szerepelt Reitter Ferenc munkája is. Reitter a bal parton csekély változtatásokkal magáévá tette
