Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN BALRA Csatornaépítő munkások az 1950-es évekből JOBBRA Szennyvíztisztító telep Egy idő után a lakótelepek és egyéb fejlesztések már halaszhatatlanná tették a szennyvízelvezetés napirendre tűzését. Az Épületasztalos-ipari Vállalat, az Arany János utca és még vagy tíz utca vezetékeinek megépítését a Városi Tanács fedezte. A város csatornázási alaptervét 1911-ben készítették, s többször módosították. Az új városrendezési terv változtatásai egy hozzá alkalmazkodó új csatornázási koncepció megalkotását tette szükségessé. Ezek után a város vezetése 1953-ban a megbízta a Mélyéptervet a az új feltételekhez igazodó műszaki megoldás kidolgozásával. A tervezők gazdasági megfontolások alapján a korábbiakhoz igazodva az elválasztott rendszer mellett foglaltak állást. A tisztítótelep helyét a korábbiaknak megfelelően a két patak csatlakozásának térségében jelölték ki, s az odavezető főgyűjtővel együtt elkészítették a 15 ezer m:,/d kapacitású biológiai fokozatú szennyvíztisztító telep terveit is. 1992-ben utolsóként megépült Ebergőc község vízellátó rendszere is, s ezzel a térség elérte a 100%-os ivóvíz-ellátottsági szintet. A csatornafejlesztés ettől az időtől indult dinamikus fejlődésnek. 1990 es évek közepétől már egymás után, az EU-normák figyelembevételével elkezdtek épülni a vízmű hatókörzetéhez tartozó helyi és a kistérségi szennyvízelvezető rendszerek. Ilyenek közzé tartozott pl. Fertőszentmiklós, a nagycenki rendszer, mely Harka, Kópháza, Sopron- kövesd, Pereszteg és Pinye községek szennyvizeit is fogadja. 1997-ben megépült Ball és Kópháza hálózata. Bővült a Fertő-parti agglomeráció is, mely Fertő- endrédi központtal Fertőszentmiklós, Petőháza, Agyagosszergény szennyvizeit fogadja. 100 év után, 1998-ban a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Vállalat újból részvénytársasággá alakult. 2001-ben Fövő térségében újabb 6 település csatornázását fejezték be. 2002-ben EU-támogatással, állami és önkormányzati forrásokból megindult a korábbi soproni tisztítótelep korszerűsítésével összekapcsolt bővítés, továbbá 10 kisebb településben indítottak csatornaépítést. 2006-ban a város lakossága meghaladta az 55 ezer főt, a vízmű érdekeltségi területén pedig ~95 ezer lakost látnak el. A teljes értékű vízellátás mellett a szennyvízcsatornázás jóval a 90%-os érték felett állva jelentősen meghaladja az országos átlagot. A vízmű 2006-ban Sopronban 150 km szennyvíz-, 70 km csapadékhálózatot
