Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TORTEN ETE számításba. A vízellátás sajnos nem követte a létszámnövekedést, így elég gyakori volt a vízhiány. A csőhálózat is megsínylette az agresszív talajvíz által keltett korróziós károkat, s ezek sorozatos pótlása elvonta az anyagiakat fejlesztések elől. A II. világháború előtt a városnak már 36 ezer lakosa volt. Lesenyei leírása szerint43 ebből 28 ezer fő szennyvizét úgy vezették el, hogy a csatornákat tisztítás nélkül az Ikva-, ill. a Bán-patakba kötötték. A korabeli statisztikai adatok szerint a háborút megelőző évben a csatornahálózat hossza az alábbi számokkal volt jellemezhető: Szennyvízcsatorna 25,6 km Csapadékcsatorna 23,0 km Régi, felhagyandó csatorna 4,4 km Az 1933 után indult iparosodás miatt gyors ütemű vezetékfejlesztést kellett végrehajtani anélkül, hogy a gumi-, posztó-, textil-, selyem-, sörgyárak szennyvizét bármilyen módon tisztították vagy legalább előtisztították volna. Az ipari szennyezés olyan minőségromlást okozott a befogadókban, hogy a Kópháza és Nagycenk térségében működő rétöntözést teljesen tönkretette. Tény, hogy öntözni csak amikor a gyárak leálltak - vasárnap - volt szabad, s ekkor is 300 1/perc szétosztását engedélyezték. 1933-ban vízimolnárok képviselete és a Rétöntöző Társulat panaszt tett a patakok vízminőségének romlása miatt. Ennek eredményeként döntés született a két patak összefolyásának térségében egy mechanikai és biológiai fokozattal ellátott korszerű tisztítómű megépítéséről. A háborús előkészületek miatt azonban e határozat papíron maradt. A II. világháború után a károk helyreállítása került előtérbe azzal, hogy legalább az azt megelőző időszak szintjét sikerüljön elérni. Változás állt be viszont működtetésben. 1948-ban a Városi Tanács felügyelete alatt megalakult a Soproni Víz- és Csatornamű Vállalat, melynek első igazgatójául Kovács Lászlót nevezték ki. Az ezt követő időszakban ismét az akutnak nevezhető vízellátási kérdés került előtérbe. Új vízmű, tárolómedencék, elosztóvezetékek épültek, a csatornázás párhuzamos fejlesztése azonban ezúttal sem merült fel. 1963-ban a vízmű II. sz. Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat néven megyei irányítás alá került. SOPRON SZAB. K1R. VÁROS VÍZMÜVE. —Z77T----------------------------- -HM'.-.--------------------------43 "Vízügyi Közlemények, 1940. 2. sz
