Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN BALRA Nyíregyházi szennyvíztelep JOBBRA Nyíregyháza és környéke szolgáltatási területe nahálózat a két telepnek megfelelően két fő vízgyűjtőre oszlott. 2000-ben a II. sz. szennyvíztisztító telep leállításával a teljes szennyvízmennyiséget - néhány vízkormányzási hely kiépítésével - az I. sz. szennyvíztisztító telepre vezették át. A város növekedése, az agglomerációs területrészek felértékelődése és az 50 évet lassan meghaladó korú betoncsatornák arra késztették Nyíregyháza városát, illetve az üzemeltető Nyírségvíz Zrt.-t, hogy átfogó fejlesztési és rekonstrukciós munkákat végezzen el Nyíregyházán és az agglomerációs területeken, ezzel az európai normáknak megfelelő 98%-os csatornázottságot elérve. SOPRON ES KÖRNYÉKÉNEK CSATORNÁZÁSA Legnyugatibb városunk kellemes klímáját az Alpok közelsége alakítja. A város már római korban létezett, Scarbantia néven vízellátással és csatornázással ellátott település volt. A feltárások során téglából falazott vezetékeket találtak. A borostyánút mentén fekvő város az ókorban jelentős kereskedelmi szerepet játszott, ám a középkorban gazdasági szerepe csökkent. A polgárosodás idején - a 19. sz. elején - a város gazdasági élete ismét kezdett felpezsdülni, és vele párhuzamosan megjelentek a környezeti, közegészségügyi problémák is. A város talajvízre telepített sekély kútjai elfertőződtek, aminek következtében egyre gyakoribbak lettek a tífuszjárványok. A város vezetése csakhamar ráébredt, hogy elsősorban a vezetékes ivóvízellátás, másodsorban a szennyvízelvezetés megfelelő kialakításával lehet a járványveszély ellen hatékonyan védekezni. 1885-ben a város közgyűlése határozatot hozott a vízbeszerzéssel kapcsolatos kutatások megindítására, majd a létesítendő vízmű terveinek elkészítésére. A város mai napig büszke arra, hogy Budapestet követően a vidéki városok közül Győr után másodikként, 1892-ben már megépítették vízmüvüket. Hosszú időn keresztül itt is elsősorban a vízellátás fejlesztésére koncentráltak. A csatornázást a városon átfolyó, nem bővizű patakokba történő szennyvízbevezetésével próbálták elodázni. Az első csatornázási tervek 1890-re 27 ezer, 1900-ra pedig 31 ezer főt vettek
