Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
MOBA átemelőakna 4. A CSATORNÁZÁS FEJLŐDÉSE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN és villamos berendezést szintén egy-két nap alatt beszerelték, azaz egy hét alatt voltak képesek azokat üzemkész állapotba hozni. Az igen korszerű szivattyúk elsősorban az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába jutó (pl. teniszlabda, tornacipő nagyságú) darabos anyagokat zavarmentesen tudták továbbítani. Az elterjesztéshez igen nagy jelentőségnek számított, hogy azonnal megteremtették a szervizüzemet, ami nagy biztonságot nyújtott az alkalmazók számára. Az elmúlt 4 évtized során több ezer ilyen átemelőt építettek, s mind a mai napig ez a legjobban bevált megoldás. A MOBA átemelők kényelmes és gyors telepítése megnyitotta az utat a városi alrendszerek összekapcsolása, illetve a szennyvizek nagyobb távolságra történő szállítása előtt. A minden kétséget kizáró előnyökhöz azonban kedvezőtlen hatások is társultak. A településeken belül a korábbi gravitációs vezetékeket, melyeket 5-6 méter mélységig levittek, az átemelők egyszerű telepítési lehetősége miatt ma általában csak 3-4 m mélyre építik. Ennek következtében a korábbi 8-900 méteres gravitációs szakaszok mindössze 5-600 méterre rövidültek, ami sűrűbb átemelést igényel. A sok átemelőben és a hosszú nyomóvezetékekben létrejövő pangás egyrészt a szennyvíz káros minőségváltozásához vezet, ami a tisztítótelepek működésében kelt zavart, másrészt csaknem minden átemelőben megjelennek rövid idő múltán a korróziós károk. Különösen hátrányos ez az agglomerációk esetében, ugyanis az egymásra fűzött településeknél a nyomóvezetékből gravitációs szakaszba való átlépéskor megjelenik a nemkívánatos szaghatás. Ezek a problémák természetesen nem az átemelők hibájából, hanem a nem körültekintő alkalmazásból származnak. Minden probléma ellenére ki kell jelenteni, hogy a hazai csatornahálózatok fejlesztésében ez a berendezés vitathatatlan érdemmel járult hozzá falvaink, városaink hálózatainak egyszerűbb kialakításához. A PROBLÉMAMEGOLDÁS SZÜLTE PROBLÉMA MEGOLDÁSA Tudni való, hogy a természetes állapotot megváltoztató minden mérnöki beavatkozás automatikusan magában hordoz egy újabb, környezetre kiható problémát. Ezeket az ismeretek bővülésével egy következő generáció kényszerül egy másik, újabb megoldással megszüntetni, s így a problémák keletkezése és megoldásai az idő végtelenségéig követhetik egymást. Nem lehet elhallgatni például a balatoni nagy regionális rendszerek kiépítése kapcsán keletkező problémákat. A csatornázás alapvető célja az üdülőtelepek komfortjának emelése mellett - a tó vízminőségének védelme azáltal, hogy a keletkező szennyvizektől azt mentesítsék, idegen vízgyűjtőbe vezessék. Ez a lehetőségekhez képest sikerült is, ám ugyanakkor a hosszú vezetékrendszeren kellemetlen bűzhatás jelent meg, melynek elhárítására számos eljárás és berendezés látott napvilágot. (A szagtalanítás területén Varga Gyula István által konstruált berendezéseket - sok más berendezéssel együtt - jelentős többlet- energia felhasználása mellett, sikerrel alkalmazzák.
