Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
A CSATORNÁZÁS TORTEN ETE kérdésekkel foglalkoztak, később a hangsúly a vízellátási és szennyvíztisztítási technológiákkal kapcsolatos kutatásokra helyeződött át. A tárgykörrel foglalkozó Vízminőségi Intézetvezetője több évtizeden keresztül Benedek Pál volt, aki mint nemzetközi szaktekintély személyével az intézetnek nemzetközi hírnevet szerzett. A népszerű vezető volt a hazai szennyvizesz- szakma „pápája”. Számos jó nevű munkatársa közül meg kell említeni Mucsy György nevét, valamint utódját, Somlyódy Lászlót, aki később a Vituki főigazgatói posztját töltötte be. Somlyódy akadémikus professzor a nemzetközi szakmai életben a Benedek Pál által kitaposott úton haladva a Vízügyi Világszövetség alelnöki, majd elnöki székét is betöltötte, tovább növelve ezzel a magyar mérnöktársadalom nemzetközi elismertségét, tekintélyét. A Vituki egykori emblémája VALAMI BŰZLIK... A csatornában végbemenő biokémiai folyamatok vizsgálata csak a nyolcvanas évek elején kapott szerepet, amikor a nagy regionális rendszerekben kialakult szagképződés okait kellett feltárni és az eliminálás módszereit megtalálni. A szennyvíz berothadásával együtt járó szagképződés megelőzésére, ill. a már kialakult bűz megszüntetésére vagy legalább csökkentésére elsősorban az érintett üzemeltetők voltak kénytelenek megoldást találni, mivel a lakosság jogos kritikája náluk csapódott le. Tekintettel arra, hogy a legnagyobb regionális csatornarendszerek a Balaton mentén épültek, s a nyári üdülési szezonban itt keltették a legnagyobb felháborodást, a Dunántúli Regionális Víz- és Csatornamű Vállalat - mint e témában frontvonalban lévő társaság - saját kutatásaira alapozva kereste a megoldást. Számos próbálkozás után sikerült egy viszonylag jó eljárást és hozzá megfelelő berendezést találni, amely a jelen időszakban is megfelelő hatékonysággal működik. A sikeres beavatkozás kidolgozása és alkalmazása Varga Gyula István üzemigazgató nevéhez fűződik. A csövekben fellépő szaghatással később minden hosszabb távvezetékkel rendelkező vállalat kénytelen volt foglalkozni. Számos egyéb megoldás is született, melyeket az érintett vállalatok kutatói fejlesztettek ki és építették be. Le kell azonban szögezni, hogy bármilyen jó, olcsó, gazdaságosan üzemeltethető, kis helyigényű stb. berendezést találnak is ki, sokkal fontosabb és hatékonyabb a káros állapot- változás elkerülése, azaz a megelőzés. KUTATÁS-FEJLESZTÉS A KILENCVENES ÉVEKBEN A rendszerváltás után a patinás, nemzetközileg elismert Vituki a közművekkel kapcsolatos kutatói részlegét kénytelen volt felszámolni. Jelenleg a csatornában végbemenő folyamatokkal az egyetemek oktató-kutató egységei foglalkoznak intenzívebben. Több üzemeltető vállalat saját maga is igyekszik az ártalmas folyamatokkal szemben önálló kutatásokkal eredményt elérni. Ezt bizonyítja különböző konferenciákra beküldött számos beszámoló jelentés és előadás. E kérdést a
