Juhász Endre: A csatornázás története (MAVÍZ, Budapest, 2008)
A csatornázás fejlődése a II. világháború után
4. A CSATORNÁZÁS FEJLODESE A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Csatornatisztító munkás védőöltözetben fiatal doktoranduszok szintén előszeretettel választják értekezéseik témájául. A csatornában végbemenő folyamatok vizsgálata (szaghatás) gyakorlatilag a kilencvenes évek elején kapott nagy lendületet, amikor is a foszfor és nitrogén tápanyag biológiai úton történő eltávolítása a befogadók védelme érdekében nagyobb hangsúlyt kapott. A csőanyagok szilárdságának kérdéseivel és munkaárkok állékonyságával, építési technológiákkal az Építéstudományi Intézet (ÉTI) és az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) foglalkozott. Feladatuk e területen a csövek anyagának, szilárdságának vizsgálata, vízzárósági megfelelőség ellenőrzése, csőkötések bevizsgálása, az alkalmazás engedélyezése stb. Az ÉMI fontos szerepet töltött be a Sentab (feszített acélbetéttel ellátott) csövek vizsgálatánál, amikor a Mohács és Pécs közötti távvezeték a terhelés hatására a kötéseknél - korróziós okokra visszavezethetően - 1986-87-ben sorra „felrobbant”. Végül is e csőtípus alkalmazási engedélyét 1988-ban visszavonták. Az Oviber emblémája Veszélyes gázok elleni védekezés a csatornában A CSATORNÁZÁS BERUHÁZÓI, ÉPÍTÉSI ÉS IPARI HÁTTERE A '60-AS ÉVEKTŐL A hatvanas évek kezdetére a szennyvizes fejlesztéseket irányító ágazat (OVH) erősödésével a tervezőintézmények mellett megteremtődtek azok a háttérszervezetek is, amelyek képesek voltak a megalapozott döntések szakszerű végrehajtására. A történethez hozzátartozik, hogy 1960-ban a Dobolyi Tibor (1903-1983) vezette Viziber feladata volt a közműves beruházások előkészítése és irányítása. A főmérnöki teendőket a korábban „vizes” műegyetemi adjunktus, Ruszkai Endre látta el. A dunai, tiszai békésszentandrási stb. nagyberuházásokat az a Dunaber végezte, amelyet az Út-vasút Tervező Vállalat igazgatói székéből átigazolt Gábor István vezetett. Később, 1970-ben a Viziber és a Dunaber egyesülése révén megalakult a szintén Gábor István vezette Oviber (Országos Vízügyi Beruházó Vállalat). E cég már a nagy volumenű regionális közművek beruházását is végezte (balatoni, mátrai regionális művek stb.). Az új vállalat a korábbi főmérnök, Szántó Miklós vezérigazgatói kinevezésével vált a hazai közműberuházások első számú előkészítőjévé és lebonyolítójává. Az Oviber legkiválóbb szakemberei között meg kell említeni Jurcsek Viktor, Mikó István, Vrabély Armand nevét, akiknek munkabírása, dinamizmusa, nem utolsósorban beruházási szakértelme és tárgyalókészsége nagyban hozzájárult a vállalat sikereihez. A csatornázási terület központi fejlesztéseit az OVH háttérintézményeként a megerősödött Oviber bonyolította le.
