Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 98 d./ A sűrűség mérése

A sűrűséget /f / a tömeg /a/ és a térfogat A/ viszonyaként értelmezzük, vagyis

P = — /54/

• V

dimonziój a ML-^, mértékegysége a fizikai mértékegység rendszerben gcra"^, a műszaki mértékegység rendszerben gs^om-^.

A folyadékok sűrűsége a hőmérséklet függvényében változik. Általánosságban e t hőmérséklethez tartozó folyadéksürüséget a

/ t

P o

1 + Oít

/55/

képletből számitjuk. a folyadék 0°C-hoz tartozó sűrűségét, ac pedig a hőkiterjedési együtthatót jelenti. Ennek értékét fizikai kézikönyvekben található táblázatokból olvashatjuk ki.

A levegő sűrűsége 76o hg am nyomás és 15 C° hőmérséklet esetén 0,125 kgs2it-4. A levegő sűrűségét a hőmérséklet, valamint a nyomás ismeretében a

_f=?15-E- /56/ 15 Po *

képletből számíthatjuk.

P 15 P

Po

T_

15 C° és 76o hg mm nyomás esetén mérhető sűrűséget,

légnyomást,

76o hg mm légnyomást,

a 15 G°-nak megfelelő abszolút hőmérsékletet /288°-ot/ jelent, T pedig a pillanatnyi hőmérsékletnek megfelelő abszolút hőmérsékletet jelenti /T = 273Q" + t C0/.

A sűrűség mérésénél lényegében a tömeget /illetőleg a súlyt/ és a térfogatot mérjük. A hidromechanikai laboratóriumban rendszerint csak szilárd, vagy cseppfolyós testek sűrűségét mérjük, gázok sűrűségének mérésére általában nem kerül sor. A levegővel végzett kismintavizsgálatok céljára a levegő sűrűségét táblázatokból, vagy grafikonokból olvassuk ki. A tömeget, valamint a térfogatot az előzőkben ismertetett módszerekkel mérj ük.