Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 99 8./ A faj súly mérése A faj súlyt / / / a súly /G/ és a térfogat /V/ viszonyszáraaként értelmezzük, vagyis: /=-£- /57/ Dimenziója; [^/ = M » MZLml-2T-2 /58/ p p Mértékegysége a fizikai mértékegység rendszerben gs cm , a műszakiban pedig gcnr\ A faj súly meghatározása céljából általában külön megmérjük a súlyt, külön a térfogatot és a két mennyiség hányadosaként számitjuk a fajsúlyt. Az általános fajsulymérési módszer mellett kialakultak különleges, a gyakorlatban sokszor használt eljárások is. Folyadékok faj súlyának mérésére gyakran használják a 3o.ábrán vázolt eszközt. Lényegében olyan meghajlított üvegesé, amely mögött beosztást helyezünk el. A csé egyik szárába töltjük az ismert, a másikba az ismeretlen fajsúlyú folyadékot. Az egyensúlyi helyzet beállása után megmérjük a hy és a hj értékeket. Ha az ismert faj- suly ^ 2* az ismeretlen faj súlyt (f jJ a <?'l = f 2 /59/ egyenletbél számíthatjuk. Folyadékok faj súlyának másik mérési módja az areométerrel való mérés. Az areométer olyan hengeres üvegtest, amelynek felső, keskenyebb része beosztással van ellátva, középső része szélesebb, az alsó részén levő gömbben valamilyen nehezék /sörét stb./ van /ől.ábra/. A nehezék mennyiségét úgy határozzák