Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 41 mészetesen ez nem jelenti azt, hogy adott esetben méréseinket - különösképpen ideiglenes jelleggel vagy kisebb létesítmények esetén - nem vonatkoztat j at juk helyi alapsikra, vagy helyi koordinátarendszerre.

Ahhoz, hogy a kérdéssel tovább foglalkozhassunk, ismerni kell a tervezett beavatkozás területének és környezetének vízszintes, valamint magassági értelmű kiterjedését jellemzi geodéziai adatokat. Ezzel kapcsolatosan leggyakrabban a rétegvonalas, valamint a mélységvonalas helyszin- rajz kidolgozására, a megfelelő helyeken felvett keresztszelvények, valamint a hosszelvény megszerkesztésére kerül sor.

Ennél a munkarésznél igen gyakran különböző időpontokból származó, sokszor a miénktől egészen eltérő célból meghatározott adatokat kell alkalmaznunk. Ezeknek pontossága nagyon különböző lehet. Ezért alkalmazásukkor nagy körültekintéssel kell eljárni, hiszen ennél az alapvető munkarészek egyikénél elkövetett hiba esetleg egész további munkánk eredményességét meghiúsíthatja.

A geodéziai adatok .beszerzésével, a mérések elvégzésével, a méréseknél alkalmazott műszerekkel, eljárásokkal, a mérési eredmények feldolgozásával, értékelésével kapcsolatos tudnivalók a geodéziából ismeretesek. Itt csupán annyit emlitünk meg, hogy a tervezett létesítmény, beavatkozás közvetlen környezeténél általában nagyobb területre kell a méréseknek kiterjedniük, tekintettel arra, hogy egy meghatározott folyószakasz vizmoz- gási viszonyait a folyásirányban feljebb, valamint lejjebb fekvő szakaszok vizmozgása is rendszerint nagymértékben befolyásolja és fordítva,valamely beavatkozás hatása sokszor nagyobb területre, /a vízfolyás hosszabb szakaszára/ is kiterjed.

Munkánk során figyelembe kell vennünk azokat a létesítményeket, amelyeket a vizsgálandó területen korábban már megépítettek. Közülük mint

fontosabbakat az utakat, a vasutakat, a töltéseket, a depőniákat, az a♦

nyaggödröket,a vezetőmüveket, a sarkantyúkat, a zárógátakat, a szivattyútelepeket, az öntözőhálózatot, a belvizhálózatot, a magasópitményeket említjük. Ezekkel a létesítményekkel kapcsolatosan is szükségünk van mind a vízszintes, mind pedig a magassági helyzetet meghatározó adatokra.

Bizonyos körülmények között /folyók hullámterén, árterületén, völgyzárógátak környezetében, vízmosásoknál stb./ nagymértékben befolyásolja a vizmozgást,a hordalékmozgást, valamint a jéglevonulást a növényzet. Ilyen esetekben részletes adatokat kell beszereznünk a növényzet elhelyezkedé