Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 42 sére, jellegére, sűrűségére, a különböző művelési ágak megoszlására stb. vonatkozólag. Fontos adat lehet az erdők kora, az aljnövényzet elrendeződése, ismernünk kell a tervezett erdőgazdálkodási műveleteket, azok tervezett sorrendjét, mértékét stb. Természetesen vannak esetek, amikor i- lyen jellegű adatok beszerzése szóba sem kerül /pl. ülepitőmedencékkel, homokfogókkal kapcsolatos kismintavizsgálatok esetén, vagy valamely műtárgy egy-egy részletének vizsgálatánál, vagy bizonyos szivárgási vizsgálatoknál stb./ Más esetekben pedig múlhatatlanul fontosak /pl. bizonyos folyószabályozási kismintavizsgálatok esetén/. Ugyancsak ismernünk kell a legtöbb esetben azoknak a létesítményeknek a geodéziai adatait, amelyek a hidromechanikai adatok beszerzését, a méréseket lehetővé teszik, vagy megkönnyitik. Ilyenek lehetnek például vízmércékre, azok vízszintes és magassági elhelyezkedésére vonatkozó adatok, a különböző jelzőkövek, kilométertáblák adatai, a sokszögvonalak sarokpontjainak adatai stb. A geometriai adatok a jelenségek lefolyásának geometriai kereteit jellemzik csupán. Ahhoz, hogy a vizmozgási jelenségeket ismerjük, számos hidrológiai, illetőleg hidromechanikai adatot kell beszereznünk. Nagyon jellemző hidromechanikai adat a vízállás. Minthogy értéke a különböző helyeken, különböző időpontokban más és más, sok, lehetőleg visszamenőleg több évtizedre vonatkozó értékét kell ismernünk.Természetesen erre a mennyiségre érvényesek az előbb említettek. Bizonyos esetekben fontos,más esetekben kevésbé lényeges szerepe van. Pl. folyószabályozási, folyócsatornázási kérdések vizsgálatánál a legfontosabb jellemzők közé tartozik. A vízjárás -jellemzésére a mérceleolvasások adataiból levezetett különböző jellegzetes vízállás-értékeket használunk /LKV, KV, KÖV, NV, LNV stb./. Másik jellegzetes hidromechanikai adat a vízhozam /meghatározott nedvesített területen egységnyi idő alatt átáramlott vízmennyiség'’.Értéke - éppúgy mint a vízállásé - a hely,valamint az idő függvényében változik. Éppen ezért sok esetben nem elegendő csupán egy,esetleg néhány helyre vonatkozó kevés értékét ismerni, hanem nagyszámú, visszamenőleg lehetőleg néhány évtizedre kiterjedő adatokra van szükségünk. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a vizsgálandó jelenség jellemzésére néhány értéke is e- legendő /pl. bizonyos műtárgyak vizsgálata esetén/. Folyószabályozási vizsgálatoknál rendszerint szükségünk van az idő függvényében való váltó