Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

BEVEZETÉS

- 3 BEVEZETÉS

A vízépítő mérnök munkájának az a célja, • hogy meghatározott mennyiségű és minőségű víz megszabott helyen és időpontban történő biztosítását műszaki szempontból lehetővé tegye. A körülményektől függően egyik esetben bizonyos helyre vizet kell vezetnie, más esetben valahol vizet kell visszatartania, tároznia. Ilyen irányú tevékenységével kisebb-na- gyobb mértékben beavatkozik a viz földi körforgásába. Ez a beavatkozás lehet céltudatos, tehát olyan, amelynek következményeit, eredményeit töb- bé-kevésbé előre látjuk, de lehet véletlen jellegű is. Az utóbbi eredményei bizonytalanok, következményei előre nem láthatók. Számos körülmény arra kényszerit bennünket, hogy minden esetben a beavatkozásnak a lehető legcélszerűbb módját válasszuk. Azonban a viz körforgásának módosítását célzó munkálataink eredményeit csupán akkor láthatjuk előre, ha ismerjük azokat a törvényeket, amelyek a nyugvó, valamint a mozgó vizet jellemzik. A nyugvó és a mozgó viz tulajdonságainak, jellegzetességeinek vizsgálata az évszázadok során külön tudományággá fejlődött. Ezt a tudományágat hid- romechanikának nevezzük.

A viz mozgását jellemző törvények megismerése céljából megfigyeléseket. méréseket végzünk, tehát tapasztalatokat gyűjtőnk. A tapasztalatgyűjtés megkönnyítése, az eredmények egységbefoglalása, általánosítása céljából a viz bizonyos tulajdonságait különböző mennyiségekkel jellemezzük. Arra törekszünk, hogy a jellemző mennyiségek bizonyos alapmértékegységekkel kifejezett nagyságát, számértékét meghatározzuk. Azonban a számértékkel /vagy számértékekkel/ rendszerint nem elégszünk meg, hanem i- gyekszünk az egyes mennyiségek közötti összefüggéseket, kapcsolatokat is megállapítani. Ezeket a kapcsolatokat a hidromechanika fejlődésének kezdeti szakaszában nagyon sok esetben csupán minőségi megállapítások, ökölszabályok alakjában fejezték ki. Később egyre nagyobb teret kapott a matematikai kifejezésmód.

A vizmozgást jellemző mennyiségek közötti kapcsolatok matematikai a- lakban történő kifejezésének sok előnye van. Ezért rendszerint ilyen matematikai nyelven kifejezett összefüggések meghatározására törekszünk. A- zonban ez az ut - éppúgy, mint a tudományos ismeretek, tapasztalatok szerzésének más utjai - nem egészen sima, zökkenőmentes. Ugyanis a hidro-