Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
BEVEZETÉS
- 4 mechanikai kutatások végső, távoli célja az, hogy a mozgő, valamint a nyugvó vizet jellemző összes törvényeket megismerjük. A vizet a nyugalom, különösen pedig a mozgás különböző bonyolultabb eseteiben nagyon nagyszámú mennyiség jellemzi. így olyan matematikai kifejezéseket kell meghatároznunk, amelyek sok változó között fejeznek ki összefüggéseket. Minél nagyobb a változók száma, annál bonyolultabb a számértékeik meghatározására irányuló mérési munka és annál nehezebb a kapcsolatok matematikai kifejezése is. Ezért a történeti fejlődés során előbb az egyszerűbb, kevesebb változóval jellemezhető jelenségek megismerésére került sor és csak később fordultak a kutatók a bonyolultabb jelenségek felé. A vizépi- tő mérnöki gyakorlatban természetszerűleg nemcsak egyszerű, hanem nagyon összetett vizmozgási jelenségek is előfordulnak, és a mérnöknek az utóbbi esetben is meg kell oldania a feladatát, tg^.át a vizmozgás bonyolult eseteit is ismernie kell. A vizmozgás tanulmányozásának az első pillanatban legkézenfekvőbbnek, legegyszerűbbnek látszó módja a jelenségeknek a természetben történő megfigyelése. Közelebbről vizsgálva a kérdést azt tapasztaljuk, hogy ez a módszer nem mindig célravezető, ugyanis a természetben lejátszódó vizmozgási jelenségeket jellemző mennyiségek szerepe a jelenség szempontjából igen gyakran nem egyaránt fontos. Bizonyos mennyiségek, körülmények a jelenség lefolyásánál nagyobb, mások kevésbé számottevő szerepet játszanak. Megkönnyitjük a munkánkat, ha első lépésként kiválasztjuk a leglényegesebb, elsődlegesen fontos mennyiségeket, ezekre vonatkozóan végezzük méréseinket, megfigyeléseinket, ezek között állapitunk meg összefüggéseket és csupán ezután fordítjuk figyelmünket a kisebb jelentőségű mennyiségek, körülmények felé. Azzal, hogy a jelenséget jellemző mennyiségek közül kiválasztjuk a leglényegesebbeket, tulajdonképpen idealizáljuk magát a jelenséget, hiszen nyilvánvaló, hogy az a jelenség, amelynek lefolyását a kevésbé fontos körülmények hatásától megtisztítjuk, nem lesz azonos azzal az eredetileg tanulmányozni szándékozott jelenséggel, amelyet az adott e- setben érvényesülő minden körülmény befolyásol.A jelenségek idealizálásának van előnye és hátránya is. Előnye az, hogy az ilyen jelenség tanulmányozása rendszerint sokkal egyszerűbb, mint az eredetié. Hátránya, hogy az idealizált jelenségre vonatkozó mérések, megfigyelések, következtetések nem teljesen azonosak az eredeti jelenségre vonatkozókkal.Azonban, ha az eredmények eltérése nem nagyobb a_ megengedettnél, gyakorlatilag nem
