Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
II. A hidromechanikai kismintavizsgálatok elmélete
- 26 tározására abban az esetben alkalmazhatjuk, ha a jelenségek lefolyását a sebesség /v/, a kinematikai viszkozitás / v / és valamely geometriai meny- nyiség / // jellemzi. A Froude-,valamint a Beynolds-számon kivül - bár ritkábban - más invariáns csoportok is előfordulnak a kismintavizsgálatoknál. Közülük megemlítjük a Weber-számot, amelyet a .p/ Y2 = We 726/ kifejezéssel értelmezünk /? a felületi feszültséget jelenti/. Abban az esetben alkalmas az egymásnak megfelelő főkiviteli és kismintabeli mennyiségek meghatározására, amikor a jelenségeket a sűrűség ///, valamely geometriai mennyiség / //,a sebesség /v/ és a felületi feszültség /s2^/ jellemzi. Az említetteken kivül még számos invariáns csoportot alkalmaznak a hidromechanikában, valamint a fizika más területén. Csupán az érdekesség kedvéért emlitjük meg közülük a hidromechanikában alkalmazott Bayleigh- Cauchy-számot, az aerodinamikai kismintavizsgálatoknál szereplő Mach-szá- mot,a hősugárzással kapcsolatos kutatásoknál alkalmazott Stefan-féle számot, valamint az asztrofizikában használatos Thomson-féle számot. • A fentiekben többször említettük, hogy az invariáns csoportok segítségével meghatározhatjuk az egymásnak megfelelő főkiviteli,illetőleg kismintabeli mennyiségeiét. Nézzünk egy példát erre vonatkozólag. Legyen a vizsgálandó jelenség jellemzője a sebesség /v/, a nehézségi gyorsulás /g/ és valamely geometriai mennyiség / //. Ebben az esetben a Froude-számot alkalmazzuk a számítások kiindulási alapjaként.Azt mondtuk, hogy az invariánsok számértéke változatlan, akár a főkivitel, akár a kisminta megfelelő mennyiségeiből képezzük is azokat. Az eddigieknek megfelelően jelölve a főkiviteli mennyiségeket ’-vei, a megfelelő kismintabeli mennyiségeket "-vei, felirhatjuk, hogy Feltételezzük,hogy a főkivitelt jellemző /egy vesszős/ mennyiségeket
