Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

II. A hidromechanikai kismintavizsgálatok elmélete

- 22 mind pedig a dinamikai hasonlóság követelménye kielégített, mechanikailag hasonlónak nevezzük.

A laboratóriumi gyakorlatban általában egymáshoz mechanikailag hasonló jelenségekkel találkozunk.

A X , a T és a f mennyiségeknek az az egy közös tulajdonságuk van, hogy mindhármuk dimenziója 1. Érthető, hiszen azonos dimenzióju mennyiségek viszonyát jelentik, mint például a X esetén

X =

77

75/

Mind az // , mind pedig az // dimenziója L /longitudo, hosszúság/ és igy

716/

Ezeknek a mennyiségeknek a segítségével - mint azt a fentiekben láttuk - más dimenzió nélküli mennyiségek is levezethetők. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a hosszak, idők, erők, haneif például a sebességek Cl. a /12/ e- gyenletet], a gyorsulások [1, a /13/ egyenletei/, vagy a sűrűségek viszonya a. a/15/ egyenletet/- is dimenzió nélküli. v

Az a körülmény, hogy az emlitett mennyiségek dimenzió nélküliek, lehetővé teszi az egymásnak megfelelő kismintabeli, illetőleg főkiviteli mennyiségek közötti kapcsolat matematikai alakban történő kifejezését. Ü-» gyanús ilyen dimenzió nélküli mennyiségcsoport /mint látni fogjuk nemcsak két,hanem több mennyiségből is képezhetünk dimenzió nélküli csoportokat/, - feltételezve, hogy egy-egy .jelenség vizsgálatánál ugyanazokat az alapmértékegységeket alkalmazzuk - számértéke nem változik meg,bármilyen mértékegységben fejezzük is ki a benne szereplő mennyiségeket.

Ebből az következik, hogy meghatározott dimenzió nélküli csoport számértéke változatlan marad,akár a főkivitel, akár pedig a kisminta megfelelő mennyiségeiből számítjuk is azt. Az egyik rendszer - általában a főkivitel - jellemző mennyiségeit ismerjük, és igy a megfelelő dimenzió nélküli csoport számértékét meg tudjuk határozni. A fentiek értelmében az igy meghatározott számérték a kisminta esetére is érvényes. A dimenzió nélküli csoport, egyenlővé téve a számértékével, lényegében olyan egyenlet, amelyből a benne szereplő ismeretlenek egyike, ha a többi számértéke