Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 177 ­rábban a nyersolaj feldolgozás mellékterméke volt, ma külön erre a célra épült bitumengyárak részletesen kidolgozott gyártási módszerekkel külön­böző, pontosan meghatározott fizikai és kémiai tulajdonságú bitumeneket gyártanak. A bitumen kémiai tulajdonságai közül legfontosabb ' az állan­dóság, vagyis a gázokkal és a folyadékokkal szemben tanusitott kis reak­cióképesség, a vizet át nem eresztő képesség, valamint a vizben, hig sa­vakban, hig lúgokban való oldhatatlanság. Fizikai tulajdonságai közül legfontosabb a hőmérséklet hatására történő konzisztenciaváltozás, vala­mint az elektromos szigetelőképesség. A kémiai és a fizikai tulajdonságok bitumen fajtánként változnak. A kémiai tulajdonságokról a bitumen vegyi összetétele tájékoztat, konzisztencia-állapotát a különböző relativ visz­kozitásértékek /lágyuláspont, cseppenéspont, töréspont stb./ és a kinema­tikai, valamint a dinamikai viszkozitás értékei jellemzik. A bitument vaslemez vagy fahordókban szállítják. Tárolásánál vigyáz­ni kell arra, hogy idegen anyagokkal /szén, salak, fahulladék/ ne szeny-. nyeződjék. A bitument a laboratóriumban szigetelés »áljára vagy felmelegi^ett állapotban, vagy pedig hidegen, benzinben vagy benzolban oldva alkalmaz­zuk. A bitumen bevonatokon kivül többször kérül sor a bitumennel teli­tett, illetőleg bevont szigetelőlemezek alkalmazására is. Ezeket különbö­ző vastagságban, különböző módszerekkel készitik. Az egyes gyártmányokat számokkal jelölik. A számok a lemez vastagságára, illetőleg négyzetméter- súlyára jellemzők. Növekvő számok csökkenő vastagságméretet jelentenek, így pl* a bitumenes csupaszlemez és a bitumenes, homokkal hintett fedél­lemez vastagságjelző-száma 8of2oo, a zsirkőporhintésü bitumenes fedélle­mezé 12o£l5o, a homokkal hintett bitumenes szigetelőlemezé pedig 8ofl2o között változik. A kisérleti segédberendezéseket /zsilipek, állványok, hidak stb./bi- zonyos esetekben vasból készitjük. A vasat érceiből kohókban történő ol­vasztással állítják elő. Az érceiből kiolvasztott nyersvasat konverteres /Bessemer- vagy Thomas-eljárással, vagy Siemens-Martin-féle eljárással/a- céliá alakítják. Az olvasztott acélt kokillákban önteccsé öntik. Az ön­tecseket meleg megmunkálással /hengerléssel,kovácsolással, öntéssel, saj­tolással, húzással/ félkész árukká dolgozzák fel. Hengerlésnél a képlé­keny fémet két, ellentétes irányban forgó henger között vezetik át. Cső­hengerlésnél két ferde tengelyű, kúpos henger a képlékeny fémet egy kúpos

Next

/
Oldalképek
Tartalom