Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 178 ­dugó ellen nyomja. Kovácsolásnál a képlékeny fémet ütések sorozatával a- lakitják. A kovácsolás kézi-, lég-, vagy gőzkalapáccsal történhet. Sajto­lásnál egyenletesen változó nyomással hozzák létre a szükséges alakot.ön­tésnél a folyékony fémet homokból készült formába öntik. A formázóhomok kvarcból és agyagból, vagy más kötőanyagból áll. Húzásnál az előzőleg hengerléssel alakitott fémet keményfémből vagy gyémántból készített nega­tívon húzzák át. A kémiai, valamint a fizikai tulajdonságok módosítása céljából az acélt más fémekkel Arómmal, nikkellel, stb./ ötvözik. Ugyan­csak módosítja az acélok tulajdonságait az alakítás és a hőkezelés is. A különböző acélfajtákat szabványosították. A mérnöki gyakorlat szempontjá­ból fontosabbak:a gépacél, a szerkezeti acél, a durvalemez-acél, a közép- lemez-acél, a finomlemez ötvözetlen acél, a szegecsacél, a betonacél ős a szerszámacél. A különböző acélfajták összetételének jellemzőit, az egyes acélgyártmányok méreteit kézikönyvek és szabványok tartalmazzák. Az acélból készült szerkezeti elemek egymáshoz kötése a laboratóri­umban használt szerkezeteknél szegecseléssel, csavarozással, vagy hegesz­téssel történik. v A laboratóriumban alkalmazott acélszerkezeteket, állványokat stb. a korrózió ellen védeni kell. A korrózió elleni védelem számos módja közül leggyakrabban az olaj festék-mázolást alkalmazzuk. Olajmázolás előtt a má­zolandó felületet piszoktól, zsírtól, rozsdától gondosan meg kell tisztí­tani. A mázolás több rétegben történik. A felületeket előbb ólomminium- mal, bauxitvirössel vagy más korróziógátló festékkel kell befesteni. Viszonylag kicsiny faj súlya, könnyű megmunkálhatósága miatt a külön­böző műtárgyak egyes részeinek kismintáit alumíniumból készítjük. Fel­használjuk az alumíniumot kísérleti segédberendezések, felszerelések vagy ezek egyes részeinek készítésére is. Az alumíniumot bauxitból állítják e- lő két lépésben. Előbb a timföldet különválasztják az egyéb fémoxidoktól, második lépésként pedig elektrolízissel az alumíniumot választják ki. Az aluminium szilárdsági tulajdonságait'ötvözéssel javítják. Nagyszámú ötvö­zeteit az öntési ötvözetek és az alakítható ötvözetek csoportjára oszt­ják. Az ötvözésnél leginkább használt fémek: a magnézium, a szilícium, a réz és a nikkel. Javíthatók a szilárdsági tulajdonságok nemesítéssel és hideg alakítással is. Az alumíniumból sajtolással, hengerléssel vagy hú­zással félkész-gyártmányokat állítanak elő. SajtolássaL főképpen különbö­ző idomrudakat, csöveket, hengerléssel lemezeket, szalagokat, fóliákat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom