Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 168 ségek kismintabeli megfelelőinek kiszámítására célszerűen alkalmazhatjuk a Vízgazdálkodási .Tudományos Kutató Intézet hidromechanikai laboratóriumában a legújabb vizsgálatok eredményei alapján meghatározott

invariáns csoportot.

Tkr a kritikus középsebességet, illetőleg, ha a fenéksebesség a középsebességtől számottevő mértékben eltér, a kritikus középsebesség módosított értékét,

_P a viz sűrűségét,

<p a hordalékszem alaki tényezőjét,

V a viz kinematikai viszkozitását,

f. a hordalékszem sűrűségét jelenti,

S pedig a szemösszetétel egyenletességét jellemző mennyiség. Nyilvánvaló, hogy a hordalékszem alakja számottevő mértékben befolyásolja a görgetett hordalékmozgás lefolyását, ugyancsak jellemzője a jelenségnek a hordalék szemösszetételének egyenletessége, vagy egyenlőtlensége is.

A kismintát jellemző mennyiségek meghatározásánál gyakran kerül sor a kismintabeli .érdességi tényező kiszámítására is.Rendszerint ezt a meny- nyiséget is torzítanunk kell. A torzított érték meghatározásához ismernünk kell a főkiviteli vizmozgást jellemző értékeket, valamint a kisminták megépítésénél alkalmazandó anyagok érdességi tényezőit. A legtöbb o- lyan esetben, amikor az érdességi tényező a jellemző mennyiségek közé tartozik, a megfelelő kismintabeli érdességi tényező meghatározása, és az annak megfelelő építőanyag megválasztása céljából súrlódási előkisérlete- ket kell végezni. Az előkisérletek eredményei bizonyos esetekben többé- kevésbé pontos, más esetekben csupán tájékoztató értéket adnak az érdességi tényezőre vonatkozólag.

Az érdességi tényező meghatározásánál célszerűen használhatjuk a szabad felszinü permanens vizmozgást jellemző mennyiségek közötti összefüggést kifejező különböző képleteket. Ezek közül tájékoztatásul csupán az újabb keletű Colebrook-Wtíite féle

A 43/

/144/