Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 169 képletet, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laboratóriumában végzett méréseink eredményei alapján meghatározott

v ^ 7- - °»2 tTgRT “ 0,1228+0,736 lg S

d

7145/

képletet említjük. A képletekben szereplő

í, a mederellenállási tényezőt, cf az abszolút érdességi tényezőt,

He a Eeynolds-számot, v a középsebességet,

B a hidraulikai sugarat,

I a vizszinesést jelenti.

Megtörténik, hogy a számítások eredményei alapján olyan nagy abszolút érdességi tényezőnek megfelelő felületet kell alkalmazni a kismintában, amelynek megvalósítása vagy gyakorlati nehézségekbe ütközne, vagy pedig a meder oldalfalának nagyméretű kiemelkedései az átfolyási szelvényt számottevő mértékben csökkentenék. Ilyen esetekben az érdességnövelő pálcák, vagy még inkább az érdességnövelő lemezek alkalmazásához folyamodunk /91.ábra/, vagyis a meder érdességét úgy növeljük,hogy benne egymástól azonos távolságban fa- vagy fémpálcákat, vagy fémlemezeket helyezünk el az ábrán látható módon. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt, hogy az érdességnövelő pálcák és lemezek esetén az érdességi tényező a vízmélység, illetőleg a hidraulikai sugár függvényében is változik.

Bizonyos feladatok megoldásánál figyelembe kell vennünk a viz felszínén keletkező kisméretű felületi hullámokat, fodrozódást is.

Ezekben az esetekben a kismintabeli jellemzőket úgy kell megállapítanunk, hogy ha a főkivitelben ilyen felületi hullámok meghatáro- Mtbrs

zott körülmények esetén lét