Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 169 ­képletet, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet laborató­riumában végzett méréseink eredményei alapján meghatározott v ^ 7- - °»2 tTgRT “ 0,1228+0,736 lg S d 7145/ képletet említjük. A képletekben szereplő í, a mederellenállási tényezőt, cf az abszolút érdességi tényezőt, He a Eeynolds-számot, v a középsebességet, B a hidraulikai sugarat, I a vizszinesést jelenti. Megtörténik, hogy a számítások eredményei alapján olyan nagy abszo­lút érdességi tényezőnek megfelelő felületet kell alkalmazni a kismintá­ban, amelynek megvalósítása vagy gyakorlati nehézségekbe ütközne, vagy pedig a meder oldalfalának nagyméretű kiemelkedései az átfolyási szel­vényt számottevő mértékben csökkentenék. Ilyen esetekben az érdességnöve­lő pálcák, vagy még inkább az érdességnövelő lemezek alkalmazásához fo­lyamodunk /91.ábra/, vagyis a meder érdességét úgy növeljük,hogy benne egymástól azonos távolságban fa- vagy fémpálcákat, vagy fémlemezeket he­lyezünk el az ábrán látható módon. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt, hogy az érdességnövelő pálcák és lemezek ese­tén az érdességi tényező a vízmélység, illetőleg a hidraulikai sugár függvényében is változik. Bizonyos feladatok meg­oldásánál figyelembe kell vennünk a viz felszínén ke­letkező kisméretű felületi hullámokat, fodrozódást is. Ezekben az esetekben a kis­mintabeli jellemzőket úgy kell megállapítanunk, hogy ha a főkivitelben ilyen fe­lületi hullámok meghatáro- Mtbrs zott körülmények esetén lét­

Next

/
Oldalképek
Tartalom