Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)

III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei

- 167 mozgása megkezdődik. Ugyanis feltételezte, hogy a megmozdulás pillanatában a szemesére a mozgó tíz által kifejtett eró /S^/ egyenlő nagyságú a szemese súrlódási ellenállásával, /Es7 vagyis

\ = Es A36/

Minthogy

^2(jr’

\ « 7 M

4

A 3 7/

és- m -r) T~

/138/

Írhatjuk, hogy

r H

tfn-r)

7139/

J a viz faj súlyát, h a vizmélységet,

I a vizszinesést, d a szemátmérőt,

% a hordalékszem fajsúlyát jelenti, j/ pedig a súrlódási tényező.

A /139/ egyenletből

d = k h I /140/

Krey kísérletei szerint k = 8. Ezt behelyettesitve a /140/ képletbe, és az esést kifejezve:

I = -i- A 41/

8h

A főkivitelt jellemző mennyiségeket ’-vei, a megfelelő kismintából! mennyiségeket "-vei jelölve, felírhatjuk az

r c £h^

I" “ d"h’

7142/

egyenletet. Ennek alapján, ismerve a főkiviteli esés /I’/, szemátmérő /d'/ és vízmélység /h’/ értékét és megválasztva a kismintabeli hordalék szemátmérőjét /d"/, valamint a vízmélységet /h"/, a kismintabeli vizszin- esés A"/ kiszámítható.

A görgetett hordalék mozgásának kezdetét jellemző főkiviteli mennyi-