Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 163 gálátoknakS Sajnos a hidromechanikai kismintavizsgálatoknál hasznosítható analógia csupán a potenoiálos vizmozgás és az elektromos áramnak vezetőben történő mozgása között van, igy ezt a módszert rendszerint csupán bizonyos szivárgási /esetleg más, potenciálosnak tekinthető/ jelenségek tanulmányozásánál alkalmazhatjuk. Ha eldöntöttük a vizsgálat módját, következő lépésként meghatározzuk a kisminta méretarányát. A kisminta méretarányát vizzel végzett vizsgálatok esetén a vizsgálandó jelenség jellegzetességei, a kísérleti csarnokban, vagy a szabadtéri kísérleti területen, esetleg a kisérleti berendezésekben, csatornában rendelkezésünkre álló hely méretei, a rendelkezésünkre álló mérő- és megfigyelő berendezések, és a vízforgató berendezés teljesitő képessége szabják meg. Levegővel végzett vizsgálatok esetén a fenti három szempontot azzal a módosítással kell figyelembe venni, hogy a vízforgató berendezés teljesitő képessége helyett természetszerűleg a levegőt szállító ventillátor teljesitő képességével kell számolnunk. Ha vizsgálatainkat az analóg jelenségekről említettek alapján elektromos kismintán végezzük,a méretarány meghatározásánál csupán a jelenség természetét, valamint a rendelkezésünkre álló helyet kell figyelembe venni. Természetesen bármilyen kismintavizsgálatot is végezzünk, a gazdaságosság követelményeit sohasem tévesszük szem elől, tehát a lehető legkisebb méretű kisminta alkalmazására törekszünk. A rendelkezésünkre álló hely, valamint a viz-, illetőleg a levegőszálli'tő berendezés méretei a kisminta méreteinek felső, a jelenség jellegzetességei pedig az alsó határát szabják meg. A méretarány meghatározásának legfontosabb lépése a főkiviteli jellemző mennyiségek, valamint ezek alapján a főkiviteli és a kismintabeli jellemző mennyiségek közötti kapcsolatot kifejező invariáns csoport meghatározása. Az invariáns csoportok meghatározásának módját a korábbiakban már ismertettük. Az invariáns csoportot ismerve, keressük a kismintát geometriailag jellemző mennyiségeket. A főkiviteli méretek kicsinyitésének, mint már említettük, részben a rendelkezésünkre álló mérő és vízforgató berendezések, részben a kisminta építéséhez felhasználható szabad terület, részben pedig az a körülmény szab határt, hogy a méretarány túlzott csökkentése
