Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 164 kor rendszerint fellépő másodlagos jelenségek hatása ne legyen számottevő. Azoknál a létesítményeknél, amelyeknek a három térbeli főirányba eső méretei egymástői nagyságrendileg nem térnek el*, a méretarány meghatározása rendszerint nem okoz gondot. /Pl. ilyenek a zsiliptáblák, hajózsilipek, ülepitőmedencék stb./ Ilyen esetekben a főkiviteli létesítmény minden méretét arányosan kicsinyítve határozzuk meg a kisminta jellemző méreteit. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a főkiviteli jelenséget jellemző geometriai méretek egyike, esetleg közülük kettő, nagyságrendileg is eltér a többi jellemző mérettől /Példaként a folyókkal, tavakkal kapcsolatos kismfntavizsgálatokat emlitjük./ Ha ilyen esetekben a főkiviteli jellemző méreteket a geometriai hasonlóság követelményeinek figyelembevételével úgy kicsinyitenénk,hogy a kisminta a rendelkezésünkre álló helyen elférjen, az egyes kismintabeli jellemző mennyiségek /pl. vizmélység, vizhozam, sebesség/ értékei olyan kicsinyek lennének, hogy a másodlagos jelenségek hatása már nagyon számottevő lenne. Ezt elkerülendő, tudatosan megsértjük a geometriai hasonlóság szabályait, és a kisminta jellemző mennyiségeit úgy állapítjuk meg, hogy elkerüljük azokat a zavaró jelenségeket, amelyek a túlzottan kicsiny méretek alkalmazása esetén fellépnének. Példaképpen nézzük a következő feladatot: Valamely vizfolyás meghatározott szakaszának szabályozása céljából sarkantyúk beépítését tervezzük. Kismintavizsgálatot kell végezni annak eldöntésére, hogy a tervezett elrendezésű és méretű sarkantyúkkal elérhető-e a kitűzött cél. A vizfolyás vizsgálandó szakaszának hossza lo km, szélessége 2oo m, átlagos mélysége 4 i. A kisminta megépítésére 24 m hosszú és lo m széles terület áll rendelkezésünkre. Ha a főkiviteli mennyiségeket az l:5oo arány figyelem- bevételével kicsinyitjük, a kisminta hossza 2o m, szélessége 4o cm, mélysége 8 mm lesa. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben az arányos kicsinyítést nem alkalmazhatjuk. Bár a kisminta a rendelkezésünkre álló területen elfér, a 8 mm-es vizmélység olyan kicsiny, hogy a mederben előreláthatólag számottevő méretű szakaszokon lamináris vizmozgás keletkezne, azokon a részeken pedig, ahol a turbulens mozgás eredményeképpen a meder anyaga mozogna, az esetleg keletkező homokhullámok méretei nagyságrenőileg körülbelül a vízmélységgel azonosak lennének /különösképpen akkor, ha hordalékszemek méreteit is a főkiviteli hordalékméreteknek a méretaránnyal történő osztásával határoznánk meg/. A zavaró jelenségek elkerülése cél