Ivicsics Lajos: Vízépítési kismintavizsgálatok. A VITUKI technikusi szaktanfolyamának jegyzete (VITUKI, Budapest, 1962)
III. A hidromechanikai laboratóriumi vizsgálatok gyakorlati módszerei
- 162'a./ A végzendő vizsgálat módszerének. valamint kisminta méretarányának és j ellenit mennyiségeinek meghatározása A kisminta megtervezésének első lépése a végzendő vizsgálatok médiának eldöntése. A munkának ennél a fázisánál is - éppúgy, mint a laboratóriumi vizsgálatok minden lépésénél - azt az irányitó gondolatot tartjuk szem előtt,hogy feladatunkat a lehető legrövidebb idő alatt, a legolcsóbban, "amellett azonban kielégitő pontossággal oldjuk meg. Tehát a vizsgálati módszerek közül azt válasszuk, amely az említett követelményeknek leginkább megfelel. A vizsgálatokat általában vízzel végezzük. Vannak azonban olyan esetek, amikor célszerű a viz helyett levegőt áramoltatni a kismintában,vagy pedig az elektromos analógia módszerét alkalmazni. Az utóbbi két módszernek számos előnye van. Ha viz helyett levegőt áramoltatunk a kismintában, rendszerint sokkal kisebb méretű kismintát építhetünk,_ mint ha ugyanezt a feladatot viz mozgatásával oldanánk meg. A kisebb méretű kisminta megépítése egyszerűbb, a laboratórium területéből kevesebbet foglal el, kevesebb anyag szükséges a megépitéshez, kisebb az építés munkaerőszükséglete és a megépités időtartama is rövidebb. A kisebb méretű kismintán egyszerűbben, gyorsabban tudjuk a méréseket elvégezni, egyszerűbben hajthatók „zégre az átépítések, a kismintán átáramló levegőmennyiség /levegőhozam/ viszonylag kicsiny, ennek eredményeképpen aránylag kicsiny a légszivattyú mérete, meghajtó motorjának energiaszükséglete is. A levegővel végzett vizsgálatokkal kapcsolatos számítások nem bonyolultabbak, mint az adott feladat megoldása céljából vizzel végzett vizsgálatokkal együttjáró számítások. Sajnos, nem minden feladatot oldhatunk meg levegővel végzett vizsgálatokkal. Főleg sikbeli, vagy síkbelinek tekinthető feladatok megoldásánál alkalmazható eredménnyel. Nem használható azonban olyan.jelenségek vizsgálatánál, amelyeknél a vizszint az idő függvényében nagymértékben változik, vagy pedig amelyeknél éppen a vizszintváltozások tanulmányozása a cél. A levegővel végzett vizsgálatokhoz hasonlóan sok előnyük van az e- gyes jelenségek között fennálló elektromos analógia alapján végzett vizs-
